Főiskolái lesznek a népnek - a jelszó: hit és haza
A hit és a haza eszméire épülő népfőiskolai mozgalom újjáélesztésén és szélesítésén dolgozik a kormány. A népművelői társadalom reprezentánsa és az érintett szakmákat tömörítő szakszervezet vezetője szerint ezzel önmagában nem volna baj, de talán azzal sem, ha közben a művelődési házi rendszer is megkapná az őt megillető kormányzati figyelmet.
A Lakitelki Népfőiskolát is jegyző Lezsák Sándor országgyűlési alelnök jelentette be nemrég: a Kárpát-medencében 14 lakiteleki méretű népfőiskola létrehozását tervezik, közülük hetet a határon belül, hármat Erdélyben, kettőt a Felvidéken, egyet-egyet Kárpátalján és a Délvidéken. Ezenkívül hosszabb távon valamennyi járásban egy kisebb méretű járási népfőiskola lesz – tette hozzá az alelnök.
A járási népfőiskolák abban különböznek majd a művelődési központoktól, hogy legalább ötven ember elszállásolására és étkeztetésére is alkalmassá teszik őket, tehát bentlakásos képzést is lehet majd folytatni az intézményekben. De tehetségkutató programok lebonyolítására, vetélkedők megrendezésére és kisebb sportversenyek tartására is megfelelőek lesznek. A mozgalom szélesítése stratégiai program, mely 2020-ig meghatározza a tennivalókat, június elejéig folynak a műhelyviták, azután állnak a nyilvánosság elé – tudatta a politikus.
A Népművelők Budapesti Egyesületének ügyvezető elnöke, Várhalmi András – úgy is, mint a pesterzsébeti Csili Művelődési Központ igazgatója – úgy gondolja: a népfőiskolai és a művelődési házi rendszer elvileg jól megférne egymás mellett, hiszen más és más a feladatuk - írja a nol.hu.
Az előbbiek mindenekelőtt az ismeretterjesztésre, a felnőttképzésre és az oktatásra koncentrálnak, utóbbiak egy adott település művelődni vágyó közösségeinek adnak teret, lehetőséget. Ezzel együtt több dolgot nem ért. Az egyik, hogy miért került hirtelen ennyire előtérbe a népfőiskolai eszme; nagy tradíciók továbbviteléről beszélnek, miközben a mozgalom honi hagyományai, gyökerei semmivel sem erősebbek, mint a kultúrházakéi – a mai művelődési központok előképei már a manapság oly nagy tisztelettel övezett Klebelsberg Kunó kultuszminiszter idejében megvoltak, részben ugyanilyen, részben népház néven.
