Erény és borzalom – Három kínai könyv

Az első könyvnek szellemes címe van – Imigyen szóla Laozi –, amely hajaz Nietzsche Zarathustrájának régi magyar fordítására. Innentől aztán zavarba jön az ember, hogy pontosan mit is olvas. Van szerzője a könyvnek, Charles Q Wu. Kínaias név, de az eredeti mű angol nyelvű, bár Kínában adták ki. Van előszó is, amit Wu írt, de csak nem rendeződik, miről van szó. Arról beszél, hogy amit ő ad, az a műnek új fordítása. Vagyis Wu új angol fordítást készített, de mi nyilván nem ezt olvassuk, hiszen magyarul van. Vagyis egy új angol fordítás magyarra fordítása? Annak mi lenne az értelme?

Kicsit kisarkítottam persze. Nem egyszerűen Laozi művének szövegéről van szó, hanem bőven el van látva kommentárokkal, s az új fordítás valójában új értelmezést jelent. Az ezzel foglalkozók körében ismeretes, hogy a műnek nincs korabeli szövege. A három legrégebbi szöveg, amelyeket kiindulópontnak tekintettek az idők során, a feltételezett keletkezésnél három-négyszáz évvel később lett lejegyezve. A 20. században újabb két verziót találtak, a legrégebbi szöveget éppen a legkésőbb, 1993-ban.

A szövegek természetesen sok ponton eltérnek egymástól, sőt szerkezetileg is különböznek. Paradicsomi helyzet a filológusoknak. Wu tehát már az összes szöveget nézi, s abból ad egy saját verziót. Már magyarul is kaptunk korábban kommentált verziókat, Karátson Gáboré ráadásul egyéb kommentárokat is felhasznál. Wu csak a legrégebbieket használja. Érdemes megemlíteni, hogy a kommentár a kínai vallási és filozófiai irodalom bázisműfaja. A konfuciánus irodalom például a viszonylag kis terjedelmű „eredeti” szövegből és a bő kétezer évnyi kommentárirodalomból áll. A taoizmusnál ez valamivel bonyolultabb, mert „eredeti” szövegként szélesebb kánon áll rendelkezésre, de főképp a fontosabb vagy népszerűbb művek irdatlan mennyiségű kommentárral hasítanak az időben.

A most a kezünkben lévő kötet nagy erénye, hogy kínaiul is tartalmazza a szöveget, ami segíti a mélyebben érdeklődőket. Ugyanakkor nem teszi használhatatlanná a könyvet a többiek számára, mert a kínai írás természetének köszönhetően ezek a szövegek lényegesen rövidebbek a magyarnál, így inkább csak képi elemként, foltként, foltocskaként jelentkeznek az oldalakon, nem kényszerítik lapozgatásra, keresgélésre az erre nem hajlamos olvasót.

A második könyvet egy tajvani menedzser, Casper Shih írta, s a konfuciánus eszmék vezetéselméleti lehetőségeiről szól. Az utóbbi években divat, hogy különböző kultúrák, hagyományok elveire építenek menedzsmentmodelleket Jézustól Micimackóig, s ebből a folyamatból a kínai örökség sem marad ki. Én személyesen általában idegenkedem ettől az irodalomtól, amikor odáig jutok, hogy „Légy őszinte!”, akkor be is fejezem rendre az olvasást. Nem mondom, hogy ebben a könyvben nincs helyenként menedzsernyál, azt sem, hogy direktben hasznos lehet vállalatvezetőknek, de azt mindenképpen, hogy kifejezetten érdekes.

Shih egész életét sikeres menedzserként töltötte, nagyrészt az Egyesült Államokban és Tajvanon, s már jócskán benne volt a korban, amikor először Konfuciuszt olvasott. S akkor rájött, hogy ő valójában konfuciánus vezető. Ez ugyan önmagában véletlen, de az, hogy ilyen megtörténhet, az már egyáltalán nem. Ahhoz, hogy valaki konfuciánus módon élje az életét, általában nem szükséges a mester műveit tanulmányozni. Ahhoz elég ehhez a hagyományhoz kötődő családban felnőni.

Ami a kuriózumát adja ennek a megközelítésnek, hogy olyan helyről indul, amilyenhez a kapitalista verseny, az írott jog és a hatékonyság világában egyáltalán nem vagyunk hozzászokva, s ez a jellem. Az erény. A magas színvonalú, hatékony és jó vezetés elengedhetetlen, bár nem elégséges feltétele, hogy a vezető maga erényes legyen, s folyamatosan törődjön azzal, hogy építse a maga jellemét, személyiségét. Hogy pontosan mire gondol, hogy milyen jellemképet áztat ki Konfuciusz fragmentált szövegeiből, azt nem mondom el, benne van a könyvben. Egy dolgot azonban különösebb teszt nélkül is meg merek kockáztatni: hogy a hatékony konfuciánus vezetésnek a jó minőségű vezetőn kívül további fontos előfeltétele, hogy konfuciánusok legyenek a beosztottak és a partnerek is.

Végül a harmadik könyv regény, Su Tong műve, a Rizs. Kifejezetten jó idegzetűeknek vagy kínai kultúrához szokottaknak ajánlom. Már Lu Hszünnél is kenyérrel tunkolnak az embervérben, Mo Jennél étkezési célokra adnak el gyerekeket, s ha valaki leül egy kínai akciófilm-csatornát nézni, húsz perc múlva azon kapja magát, hogy sípcsontközépig tocsog a vérben. Ez a regény borzalmas. Nem a minősége, az pont ellenkezőleg, hanem amiről szól. Ölnek, vernek, szemet nyomnak ki, ételbe vizelnek, erőszakolnak, robbantanak, nemi betegségtől rohadnak szét, vagyis zajlik az élet a rizskereskedésben. Mert minden a rizs körül forog. A főhős, aki a leglelkesebben és a legtalálékonyabban vesz részt a borzalmak előállításában, szabályos rizsfüggő.

A két világháború között zajlik a történet, de a történelem csak a periférián jelenik meg. Az életért folytatott halálos küzdelem hatóságok nélkül, családfők és bandavezérek igazgatásával zajlik. A kaotikus események hullámzásában ugyanakkor mindenki bizonyos szabályok szerint játszik, s így az olvasón kívül igazán soha senki nem lepődik meg semmin. A belső közvélemény számára csak bulvárszenzációk vannak. Hogy megöltek valakit, az természetes, érdeklődést az vált ki, hogyan történt. Az ábrázolt társadalmi szegmensben a legtisztább emberi képletet a prostituáltak és a verőemberek jelentik. Ők azok, amik, a legvilágosabb szabályokkal. Ők a legalja. Ugyanakkor feljebb is mindenki prostituált vagy verőember, kicsit összetettebb társadalmi kötődésekkel és jobb anyagi körülményekkel, de örök küzdelemben e gyalázatos társadalmi létra magasabb fokaiért. A győztes pedig bejárja az éhség-rizs-föld utat, s persze belepusztul. A jellem, az erény, az úriember ebben a történetben még a periférián sem jelenik meg. Nem is hallottak róla.

(Charles Q. Wu: Imígyen szóla Laozi. Dao de jing. Új fordítás kommentárokkal. Fordította: Madaras Réka. Casper Shih: A siker legmagasabb szintje. Legyél a legjobb vezető Konfuciusz bölcsességével. Fordította: Tokaji Zsolt. So Tong: Rizs. Fordította: Zombory Klára. Mindhárom Kossuth Kiadó, 2019.) / Krajczár Gyula