Elfeledett mesterségek
Ugye, önök is emlékeznek gyermekkorunk apró, titokzatos műhelyeire, ahová az ember mindig bizonyos megilletődöttséggel, hogy ne mondjam, áhítattal lépett be? Emlékeznek a tárgyakra, a színekre, az illatokra?
Emlékeznek a mesterekre, a suszterre, aki amikor kicserélte széttaposott cipőtalpunkat, apró, hold alakú sarokvasat ütött rá – szájából apró szögek álltak ki –, hogy tovább tartson; a foltozószabóra, aki felhajtotta bátyánk kinőtt pantallóját; a szódásra, aki fáradt lovak húzta kordéjával járta a környéket, és közben elnyújtott, panaszos hangon kínálta portékáját?
E. Várkonyi Péter nemcsak emlékezik rájuk, hanem fel is kutatja mai utódaikat. És megmutatja nekünk a tisztes kisipar apró szigeteit, visszavarázsolva kicsit gyermekkorunk elveszett világát.
