Deák üzenete
A jó szerencsémnek és a vak véletlennek köszönhetően életemben először október 17-én, Deák Ferenc születésnapján jutottam el Kehidára.
A koszorúzási ünnepséget sajnálatomra lekéstem, de így legalább nyugodt körülmények között nézhettem meg feleségemmel az emlékkiállítást, s a haza bölcsének papírra vetett gondolatai által szívhattam magamba azt a szellemiséget, amely annyira hiányzik a mai magyar közéletből.
A kúria udvarán álló szobor talapzatán felfedeztem Áder János koszorúját is, amelynek kapcsán megfogalmazódott bennem egy költői kérdés. Vajon ő mint köztársasági elnök, aki beiktatási beszédében méltatta a kiegyezést s benne Deák szerepét, szakított-e időt arra, hogy egy múzeumi sétával tisztelegjen Deák Ferenc szellemi hagyatéka előtt?
Ha igen, már csak az érdekelne konkrétan, hogy felfigyelt-e arra az „üzenetre”, amelyet a reformkor jeles alakja, szellemi vezére mintegy a jövőbe látva fogalmazott meg mai utódainak: „Sem a népnek, sem az országnak nem barátja az, aki elérhetetlen vágyakat ébreszt a könnyen hívők kebelében.”
Szabó József
Balatonföldvár