Churchillék
Nem a „nagy ember papucsban” bizalmaskodó pletykatára, nem is a világháborúban gigásszá magasztosuló „valaha élt legnagyobb britnek” a családtörténete ez a könyv, hanem egy előkelő, de szegény, tehetséges, ám megviselt família históriája. Címerükön az olvasható: „Hűséges De Szerencsétlen.”
Bármily meglepő, a Spencerek (a Marlborough hercegek) legjobbja, a világ egyik legjelentősebb politikusa – megélhetési miniszterelnök volt. Az angol parlamentben a képviselőknek nem volt fizetésük, csak ha kormánytagok lettek. A családnak csodás barokk kastélya volt, de pénze nem. Az apa, Lord Randolph Churchill (1849–1883) egyszer Írországban volt alkirály, másszor Afrikában kutatott szalmaszál, holmi aranybányák után... Az anya, az amerikai származású Jennie (1851–1921) egynapos ismeretség után döntött házasságukról, később Monte-Carlóban és lóversenyeken próbálta provokálni a szerencsét, kórházhajót dirigált az angol–búr háború idején, folyóiratot adott ki, színházat rendezett, ingatlanpiacon spekulált, kölcsönöket vett fel. Kirobbanóan aktív, uralkodó típusú nő volt számos, párhuzamos szeretővel (köztük a 140 kilós walesi herceggel), utolsó férjeit a néhány évtizeddel fiatalabbak közül válogatta.
A felmenők izgalmas portréi mellett megjelenik a miniszterelnök öccse is, aki ugyancsak katonatiszt szeretett volna lenni, vagy Oxfordban tanult volna tovább, ám ezt anyja – szegénységükre hivatkozva – meggátolta. Utóbb derült ki: az aranybányák jól fizettek, s az anya – az atya végrendeletén átlépve – a fiúk pénzét elköltötte. Halálakor 70 ezer font adósságot hagyott maga után. (John Churchill oxfordi továbbtanulása évi 300-400 fontba került volna...) Így a nagy Winston öccse boldogtalan bróker lett a Cityben, be sem kerülvén a köztudatba.
Ironikus, hogy a világtörténelmet csináló, legjelentősebb angol miniszterelnök (plusz kereskedelmi, belügyi, haditengerészeti, hadügyi, légügyi, gyarmatügyi és pénzügyminiszter stb.) a könyveivel körülbelül tízszer annyit keresett, mint államférfiként, ráadásul az irodalmi Nobel-díjat is megkapta értük. Ám élete végén a depresszió fekete kutyái megint be-bekerítették.
Kiváló könyv!
(Celia Lee–John Lee: A Churchill-dinasztia. Fordította: Bánki Vera. General Press Kiadó.)
