Cézanne a Szépművészeti Múzeumban
A Hotel Benczúr ausztriai vendégeinek mindig kellemes meglepetés, hogy a szálloda környéke sokféle emléket idéz fel a közös kulturális és történelmi múltból. Most induló cikksorozatunk segítséget szeretne nyújtani az eligazodásban, és újdonságként rövid német nyelvű összefoglalóval fordul azokhoz, akik alig vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul, de szívesen szállnak meg a Benczúr szállodában. Első sétánk egyben egy pompás kiállításra is felhívja a figyelmet: a helyszín a Szépművészeti Múzeum.
Igazán csak egy ugrás ez a patinás múzeum a szállodától – mondja Sárközy György igazgató, aki nem ritkán teszi meg ezt a tényleg nem több mint tíz perces sétát.
Az épületről tudható, hogy mint annyi más a mai Budapesten, ez is a Millenniumnak köszönhető: a múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Ekkor már negyedszázada megvolt a gyűjtemény, amely a későbbi – mai – anyag alapját képezi. A bécsi Esterházy Képtár kincseiről van szó, amelyet a magyar állam Esterházy Pál hercegtől vásárolt meg, s bízvást mondható, hogy e gyűjtemény méltó elhelyezése lehetett a fő érv a múzeum létesítése mellett.
A legvagyonosabb magyar főúri család, az Esterházy hercegek birtokában már a XVII. században is voltak értékes festmények, a gyűjtemény azonban zömében a XVIII. Század második felében Fényes Miklós herceg és különösen unokája, Miklós herceg idején, a XIX. század fordulóján jött létre. Miklós herceg külföldi utazásai alkalmával maga is figyelemmel kísérte a legjelentősebb gyűjteményeket, s megbízottai révén jelentős műveket vásárolt meg Itáliában, Franciaországban, Angliában. 1819-ben megszerezte Edmund Burke egykori spanyolországi dán követ festményeit, s ezzel megvetette a képtár későbbi büszkesége, a spanyol gyűjtemény alapjait.
1820-ban a bécsi Kaunitz – gyűjtemény árverésén vásárolt nagy értékű alkotásokat, részben szintén spanyol műveket (köztük Goya Leány korsóval és A köszörűs, illetve Ribera Szent András vértanúsága című képét. Az Esterházy Képtár egy ideig a család vidéki kastélyaiban, Pottendorfban, majd Laxenburgban nyert elhelyezést, majd 1814-től a bécsi Mariahilf palotába került, és ettől kezdve Bács nevezetességei közé tartozott. A hét három napján megnyitották a közönség előtt: a galériáról bőségesen található leírás a korabeli osztrák sajtóban, útleírásokban. 1812-től már nyomtatott katalógus is rendelkezésre állt, s a legnevezetesebb alkotások bekerültek az egyetemes művészettörténeti irodalomba.
A magyar közvélemény figyelme 1860 után fordult egyre inkább az Esterházy- gyűjtemény felé, ekkortól fogalmazódott meg az óhaj, hogy a képtár az ország számára sok örökre elveszett gyűjtemény pótlására Magyarországon kerüljön bemutatásra. Esterházy Pál herceg ennek a kérésnek tett eleget, amikor 1865-ben Pestre szállíttatta az anyagot, amelyet ideiglenesen a Magyar Tudományos Akadémia újonnan felépült palotájában helyeztek el.
1870-ben a család anyagi nehézségei miatt vételre ajánlotta a gyűjteményt. A 636 darabból álló anyagot és a gazdag merszet – és rajzgyűjteményt végül a magyar állam 1 100 000 aranyforintért vásárolta meg. Alig két év múlva megalakult az országos Képtár.
Az immár elengedhetetlenné vált épület számára a főváros ingyen adta át a kiszemelt területet, és 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. A munka 1900-ban kezdődött, először a neoreneszánsz képtárszárnnyal, utána a neoklasszicista elő épület készült el. Az avatási ünnepségen 1906. december 1-én Ferenc József magyar király is részt vett.
A Cézanne kiállítás a budapesti őszi-téli kulturális kínálat igazi szenzációja. A festő életművét egyedi módon megközelítő budapesti kiállításra szerte a világból – a Los Angeles-i The J. Paul Getty Múzeumtól a canberrai National Gallery of Australia múzeumáig – 40 gyűjtemény kölcsönzött műtárgyakat. Mintegy száz mű tekinthető meg, köztük sok olyan kompozíció, amely régi mesterek műveinek a tanulmányozása alapján született. A kiállításon a régi mesterek művei a Cézanne festmények, akvarellek és rajzok mellett láthatóak majd, s ez segít az azonosságok és különbözőségek fölfedezésében, egyben pedig módot nyújt arra is, hogy a szemlélő felismerje Cézanne kompozíciós erejét.
A Hotel Benczúr francia vacsorájának menüjéhez némelyik fogás alapanyagának az egy-egy Cézanne csendéleten látható élelmiszereket is felhasználták.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon.
