Bécsi múzeumi újdonságok

Lassan megújul a bécsi múzeumok kínálata - bár nem sok remény van arra, hogy a tavaly év végi kiállítások látogatórekordja megdőlhetne. Pedig az Albertina ismét szenzációt kínál, Schiele hívei ezúttal a Belvederebe zarándokolhatnak, a Szépművészeti pedig műtermet nyitott a legkisebbeknek.

2011. február 20., 17:10

A kék lovas a címe az

Albertinafebruár elején nyílt kiállításának, és bár az asszociáció magától értetődő, mégsem elsősorban Kandinszkij szerez meglepetést a látogatónak. Nagyobb szenzáció Klee: az ő tusrajzait és rézkarcait ritkán látni, pedig nyilvánvalóan szervesen kapcsolódnak – mintegy előkészítésként – későbbi műveihez.

A kiállítás híven tükrözi, milyen heterogén csoport volt a Kék lovas (Der blaue Reiter), amelyet az expresszionizmushoz köthető alkotók a drezdai Híd (Die Brücke) ellenpólusaként alakítottak Münchenben, nagyjából száz éve. A már említett Kandinszkij és Klee mellett Alfred Kubin, Franz Marc, Alexej Jawlensky, Gabriele Münter művei a kurátor szándéka szerint egyértelműen mutatják, mi az, ami sokkolhatta az akkori közönséget: radikális elfordulásuk a valóságábrázolástól. A 250 rajz, rézkarc és akvarell bécsi bemutatója annak köszönhető, hogy a müncheni Lenbachhaus felújítás miatt ideiglenesen zárva tart, s gyűjteménye egy részét nagyvonalúan kölcsönadta az Albertinának.

A kísérő kiállítás tudatosan nélkülözi a színeket: Fekete fehér címmel Roy Lichtenstein rajzai és festményei láthatók, a Kék lovashoz hasonlóan május 15.-ig. Kicsit tovább, május végéig tart nyitva Mel Ramos kiállítás: a 75. születésnapját ünneplő kaliforniai alkotó a pop art meghatározó képviselője.

Kicsi, finom kiállítással várja az

Alsó Belvederemelletti Orangerie Egon Schiele elkötelezett híveit. Szó sincs egész életművének bemutatásáról, egyetlen szeletet választott a Belvedere igazgatója a Schiele szakértők doyenje, Jane Kallir segítségével. Portrék és önarcképek díszítik a falakat. Azok a művek, amelyeken legkedvesebb modelljén - saját magán,– kívül számára fontos személyeket örökített meg, olyanokat, akikhez valami bensőségesség fűzte. Marie, az édesanya, Wally, a szerető, Edith, a feleség, Leopold Czihaczek, a szigorú gyám, és a barátok, Max Oppenheimer, Erwin Osen – hogy csak a legfontosabbakat említsük.

A Karlsplatzon a

Wien Museummár régen felfedezte, mennyi mindent lehet korabeli fotókkal a városról elmondani. Ezúttal Trude Fleischmann a húszas évek divatos és sikeres fotóművésze a segítőtárs. Képeit saját fontos kortársairól, neves és Bécs életét meghatározó alkotókról, a város kulturális életéről készítette, s ezzel fontos emléket hagyott hátra. A Bécs Múzeum az életmű nagy részét még az 1990-ben elhunyt alkotó életében megszerezte, s most ebből a hagyatékból rendezett kiállítást, Öntudatos tekintet címmel. Május 29-ig tekinthető meg.

A

Szépművészeti Múzeumtöbb kisebb újdonságot kínál. A festménygaléria tavaly decemberben kinevezett új igazgatónője, Sylvia Ferino kicsit átrendezi az állandó kiállítást. Elsőként a flamand-holland, illetve az ónémet mesterek művei kerültek más helyre, tükrözve egyúttal az igazgatónő ízlését. Ő egyébként nem új a múzeumban: 1989 óta az olasz reneszánsz művészeti részleg kurátora. Sabine Haag, a KHM főigazgatója egyébként ígéretéhez híven folytatja a „mellékkiállítások” gyakorlatát. Intermezzo – borzongatóan szép címmel a fantázia világát tárja fel. Sárkányok, orrszarvúak, sas fejű karmos szörnyek ijesztgetik a látogatót. A kurátor szándéka az volt, hogy megmutassa: a modern legendák, Harry Potter és a Gyűrűk ura előtt akár ezer évvel is gazdag volt a fantázia világa, s ez tükröződött a képzőművészetben is.

Sabina Haag szándéka szerint a kreativitás is beköltözött a patinás Ház falai közé. A minap Műterem (Atelier) nyílt, amely különböző korosztályoknak nyújt lehetőséget alkotásra. A gyerekvezetésekkel együtt ezek a foglalkozások nagyonis tudatosan nevelik ki a jövő felnőtt közönségét, egyúttal megismertetve az alkotás örömét.

A KHM logóját viselik a Ring túloldalán lévő Néprajzi Múzeumban rendezett kiállítások. Különlegesség az, amelyik a kínai kulturális forradalom kultúráját mutatja be, de minden bizonnyal sokakat vonz a Bali művészetével foglalkozó. Ebbe a múzeumba egyébként már csak az épület miatt is érdemes ellátogatni!

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

Szervusz Ausztriahonlapon.