A szépség befektetése – Lappangó magyar remekművek rejtelmes világa
Ma már nem kérdés, hogy a legnagyobb hazai galériák évszakos árverései nem lokális műkereskedelmi alkalmak, hanem a képzőművészeti piac nemzetközi érdeklődésre számot tartó eseményei. Ezt mutatják a magas leütési árak és az aukciós helyszíneken hallható, gyakran idegen nyelven folytatott telefonalku is. Persze csak a galériák telefonos ajánlatot fogadó munkatársainak a beszédéből csíphető el néhány szó, a vonal másik végén licitáló gyűjtő vagy befektető inkognitóban marad, hangja nem jut el az aukció négy-ötszáz helyszíni érdeklődőjéhez, akik vagy vevőjelöltek, vagy eladók, vagy pedig csak gyönyörködni jöttek – a mellettem ülő tárcsás hölgy szerint „mozizni”. Vitathatatlanul ritka vizuális esztétikai élmény, izgalmas kulturális program, számon tartott társasági esemény egy-egy ilyen aukció.
Rejtelmes világ ez. Kezdve attól, hogy valahonnan mindig előkerülnek és valamelyik aukciós házban kötnek ki elfeledett, hosszan pihentetett vagy akár ismeretlen értékek. És persze olyan ritkaságok is, amelyekről tudható, kinek a gyűjteményét gazdagítják. A képek előélete, sztorija része kereskedelmi értéküknek.
A történelem sodrásában távolba került műkincseknek honvágyuk van, mondják a szenvedélyes magyar gyűjtők, de ha a külföldi műkereskedőknek megéri, hazajöhetnek ezek a képek. Kilencven év távollét után így került vissza magyarországi aukcióra tavaly Kádár Béla egyik legizgalmasabb műve, a Zenészek, amely korábban egy milliárdos olajmágnás, Paul Getty családjának birtokában volt. A Virág Judit Galériában 40 milliós kikiáltási áron hirdették meg, és éppen a dupláján (plusz 20 százalék jutalék) ütötték le. Persze a „kivándorlásra” is egyre inkább van külföldi fogadókészség, a világ legjelentősebb galériái ma már szívesen vásárolják a kortárs magyarok képeit is. Legutóbb Nádler István 1968-ban készült festménye, a Kék – fekete kapott helyet a párizsi Pompidou Központ állandó kiállításán. A nemzetközi aukciókon egyre figyelemre méltóbb érdeklődés mutatkozik a kortárs magyar képzőművészet iránt. Áttörést jelentett, hogy három évvel ezelőtt Londonban Szűcs Attila Érintés című művét kikiáltási ára négyszereséért, 16 250 angol fontért (plusz a közvetítői jutalék) vásárolták meg.
Virág Judit legutóbbi aukciójának fő műve Dénes Valéria Bruges című alkotása volt. A 20. század egyik legeredetibb tehetségének mintegy húsz képéről van tudomása a művészettörténetnek. A „107 éve lappangó kubista remekmű” becsértékének felső határát 100 millió forintban állapították meg, kikiáltási ára 36 millió forint volt. A komoly promóció ellenére sem sokan gondolták, hogy végül 110 milliót fizetnek érte. Dénes Valéria lett az első magyar női festő, akinek a képét 100 millió forint felett ütötték le.
Dénes Valéria: BrugesDénes Valéria egy másik kiválósága, a Budai tájkép szintén jól szerepelt, de ez már a Kieselbach Galéria aukcióján. 14 millió forintos kikiáltási áron került kalapács alá, és 17 millió forintért vitték el.
A Kieselbach címlapképe egyébként Perlrott Csaba Vilmos Park című festménye volt. „…a főkertész lakása előtt kialakított virággruppos rondó a kép kompozíciójának centrumába került, amelyet a százféle zöldben pompázó, dús vegetáció szinte körülölel” – írja a képről Molnos Péter művészettörténész. A 44 millióért kikiáltott festmény 95 millióért talált új gazdára.
A BÁV árverésének legsikeresebb képe ismeretlen magántulajdonból került a közönség elé. Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című illusztrációját a jutalékkal együtt 31,2 millióért vitték el.
A címlapképek mellett mindegyik aukció rengeteg különlegességet, esetenként meglepetést, drámai licitharcot hozott. Virág Judit idén is népszerű Vaszaryt kínált, a Virágcsendélet sikere megjósolható volt. Kaszás Gábor írta róla a katalógusban: Vaszary virágcsendéletei a látás öröméről szólnak. A műalkotás 40 milliós kezdőára 70 millióra emelkedett a liciten. Kádár Béla Nő macskával című festménye 65 millió forintért cserélt gazdát. Kelen Anna művészettörténész szerint „szemben a korábbi évek expresszív-konstruktivista irányultságú képeivel, itt nem a mozgás és a dinamika, hanem egyfajta időtlenség teremti meg a kép különleges atmoszféráját”.
Kádár Béla: Nő macskávalFigyelemre méltó Gulácsy-képek is szerepeltek Virág Judit aukcióján, közülük a 20 millióért megvásárolt Várakozás című festménye a művész korai korszakának világát idézi fel. A kortársak közül Nádler István Háromszög A/2 című alkotása 7,5 millióért kelt el, Keserű Ilona Madzagírása pedig 6 milliót ért.
Felbukkant az aukción a kubizmus jellemző vonásait felmutató, látásmódjában sajátosan egyedi és a bábművészetben is nemzetközi rangú A. Tóth Sándor egy akvarellje, a Rendez-vous is. A pápai művésztanár párizsi tanulmányútján ismerkedett meg Blattner Gézával, a modern magyar bábművészet megteremtőjével, és az ő hatására kezdett érdeklődni e művészet iránt. Tagja lett Blattner avantgárd színházának, az Arc-en-Cielnek is.
A Kieselbach árverésén Scheiber, Ferenczy, Czóbel, Nemes Lampért, Kmetty, Aba-Novák, Ziffer Sándor, Ország Lili és Korniss Dezső műremekei is izgalmat váltottak ki. Czóbel Béla Narancsos csendélete a két világháború között született, és a Frankel Szalon kiállításán 1936-ban mutatkozott be a magyar főváros közönségének. Most 24 millió forintos kezdőárral hirdették meg, és 40 millióért adták el. Ennél is jobban szerepelt a magyar plein air festészet kiemelkedő egyéniségének, Ferenczy Károlynak a Jókai-dombja, amelyet 60 milliónál ütöttek le. Ötmillióval ért csak kevesebbet Scheiber Hugó Kertvendéglője, ez a mű a festő expresszionista-futurista korszakában készült.
Korniss Dezső attraktívan erőteljes Piros lény című alkotását 1,7 millióra tornászta fel a vevőközönség. Nagy volt az érdeklődés Klie Zoltán 1935-ben festett Leány és vasmadár című alkotása iránt, amelyet 25 milliónál ütöttek le. Kétmillióval drágábban vitték el Aba-Novák Vásár című olajképét.
Több Egry-kép közül a Balatoni fényeket 24 milliónál ütötték le. Az aukció katalógusa által méltán „ritkán látott műkereskedelmi szenzációnak” nevezett Kassák-kép, a húszas évek elején festett Térkonstrukció 7,5 milliós kikiáltási árról indult, végül 13 millióért talált új gazdára. (Az árakat a 20 százalék jutalék nélkül tüntettük fel.)
A BÁV árverésén Mednyánszky László Dunajeci tája 30 millió forintot ért, a harmadik legmagasabb árat, 28,8 milliót pedig Szinyei-Merse Pál Faun II. című alkotása hozta. Az árverésen egyre több fiatal és külföldi vesz részt – summázta az aukciót a BÁV honlapja, amely a jutalékkal növelt árakat tette közzé.
Az aukciók hangulata és a leütések ára is azt mutatja: lassan, de növekszik az a hazai társadalmi réteg, amely számára a befektetés szépségét a szépség befektetése adja.
