A porond hősei

2009. december 23., 09:42

Ha az ember cirkuszba indul, mintha a gyerekkorába menne vissza. A merengést már a büfénél kezdheti. Itt még kapható igazi sós perec: „retróíze” a hatvanas éveket idézi.

A nézőtéren oroszlánszag terjeng, és süvölt a hat éven aluli publikum. Ütemes tapssal követeli, hogy kezdődjön már a produkció. Végre megjelenik a porondmester, és tust húz a zenekar. Így indulhatott 1889-ben is az első előadás. A Fővárosi Nagycirkusz idén ünnepli 120 éves jubileumát. Az évforduló alkalmából múltidéző gálát mutattak be. Technikai hókuszpókuszok helyett most újra a régi cirkuszosoké – állatidomároké, zsonglőröké – a főszerep.

A programot a Hungária ugrócsoport kezdi századfordulós jelmezekben. Ezzel is fokozva a nosztalgiahangulatot. Majd következik talpig flitterben az orosz Garaginján csapat. Az idomárhölgy könnyű boaként tekerint nyakába egy óriáskígyót, „kézen állva” tipeg nyomukban egy rózsaszín tüllruhás majmocska. Tetszik, nem tetszik: ilyen a cirkusz.

Nemzetközi társulat bűvöli tovább a nézőket: a venezuelai bohóc tréfáin pukkadoznak a magyar gyerekek. De Henri bohóc – azaz Henry Ayala – légtornászként is világszám: biztosítókötél nélkül biciklizget egy szál dróton a magasban. Azután egy ifjú honfitársnőnk, Axt Elisabeth leng a trapézon, védőháló nélkül. Édesapja, Axt László is trapézművész volt, ám egyszer, éppen ezen a porondon, lezuhant, súlyosan megsérült. Életveszélyes produkciójával ma már a lánya szórakoztatja a „nagyérdeműt”.

Mert a vérbeli cirkuszos mindent kockáztat a sikerért. A manézsban csakis a szenzációs világszám lehet mérce. Erőművészek, akrobaták kísértik az emberfelettit, és mosolyognak halálugrás közben. A cirkusz a káprázat műfaja: fináléig feledhető a kopár mindennapok gondja-baja. És a hálás közönség nem spórol a tapssal.

Az ünnepi előadás-sorozat 2010. január 3-ig tart, de a cirkusz rajongóinak nem kell sokáig várniuk az újabb „csemegére”. Itt rendezik meg januárban a 8. Nemzetközi Cirkuszfesztivált is, amelyen a világ legjobb artistái mutatkoznak be. A szakmában úgy tartják: a monte-carlói fesztivál mellett a budapesti a legrangosabb. Presztízsét jelzi, hogy a leghíresebb porondművészek ingyen vállalták nálunk a fellépést.

(Jubileumi Gála Ráadás, rendezte Kristóf István – Fővárosi Nagycirkusz)

Történelmi időutazásra hívjuk mindazokat, akik hisznek a zene világformáló erejében. Augusztus 21-én, Budapesten a Budai Vár – Szentháromság térnél olyan este bontakozik ki, ahol nem márványból vagy bronzból, hanem hangjegyekből és érzelmekből épül emlékmű. Egy este, ahol a múlt emlékei és a jelen dallamai egyetlen lélegzetbe olvadnak össze, és minden hang, minden akkord a szabadság iránti örök, olthatatlan vágyat zengi – egyszerre emlékezve és a jövőbe mutatva, ahol a zene válik a közös üggyé. Egy teljes zenei életpálya emelkedik diadalívként a közönség elé. A világhírű zeneszerző, szövegíró, producer és előadóművész, Leslie Mandoki visszatér Budapestre legendás formációjával, a Mandoki Soulmates-szel, hogy közösen írják tovább a szabadság zenéjének történetét. Az est méltó jelmondata: 50 év szabadságvágy, mely Leslie életútjának hitvallása.