A nagykállói csodarabbitól az elveszett kottákig

Korcsolán Orsolya hegedűművész régóta kutat fel és játszik zsidó témájú klasszikus zeneműveket. A tavalyi zsidó nyári fesztiválon mutatta be első, Mozaik című lemezét. Idén is folytatja küldetését, mint mondja: még érdekesebb és még ritkábban játszott műveket fog a közönség elé tárni olyan előadók segítségével, Jason Calloway csellóművész és Kertész Judit zongoraművész.

– Jason Calloway-t New York-ban ismertem meg, osztálytársam volt a világhírű Juilliard School-on, ott kezdtük a közös munkát. Egy éve pedig tagjává választott első európai művészként az általa lapított Shir Ami Ensemble nevű kamaraegyüttesébe, mely zsidó zeneszerzők műveinek népszerűsítését tűzte ki céljául – meséli. – A vasárnapi koncert rendkívül érdekes és változatos válogatás lesz a repertoárból: hallhatunk benne többek között szefárd altatódalt Paul Ben-Haimtól, héber szerelmes dalt Rimszkij-Korszakovtól, igen ritkán játszott rondót máramarosi zsidó témákra Esikovits Mihálytól, aki nem csak a kolozsvári –Operaház igazgatója, de Kurtág György zeneszerzéstanára is volt. Az est szinte minden darabja igen ritkán játszott mű.

A zsidó nyári fesztiválok repertoárjában mindig népszerűek voltak a kántorkoncertek és a klezmerzenekarok. A zsidó témákat feldolgozó klasszikus vagy kortárs zene, amit Ön művel, már nehezebb falat.

– Sok-sok év kutatómunkájának gyümölcsét hallhatja a közönség, a darabok nyolcvan százalékának már a nyomtatott kottája sem maradt fenn. Olyan kottákat sikerült megtalálnom, amelyeket utoljára 1930-ban adtak ki. Vannak, amelyek többszörös faxolás után kerültek hozzám, és mire ideértek, a hangokat is alig lehet látni. Legutóbb például Izraelből sikerült kézhez kapnom egy olyan kéziratot, ami után tíz éve kutatok a világon mindenhol. Van olyan mű, amelynek az első tételét ugyan megtaláltam a Zeneakadémia könyvtárában, de a második és harmadik tételnek nyoma veszett. Ez az igazán izgalmas ebben a küldetésben: nemcsak a zeneszerzőket és a megfelelő kompozíciókat, magukat a kottákat is keresni, kutatni kell. Szerepel például az est programjában Leo Zeitlin csodálatos csellódarabja, Eli Zion címmel. Ennek a szerzőnek a műveiről 1980-ig nem tudott még a legavatottabb zenetudós sem, ekkor találta meg egy poros padlás eldugott szekrényében Paula Einstein, mindaddig senki nem tudta, ki is ez a Zeitlin. Nemcsak a zeneszerzőket gyilkolták meg a nácizmus alatt, sokszor a kottákat is szétfújta a történelem. Világszerte nagyon nagy az érdeklődés ezek iránt a művek iránt, Jason Calloway-el és a Shir Ami Ensemble-el a közeljövőben az Egyesült Államokban és Kanadában fogunk turnézni.

Egyébként is többet játszik külföldön, mint itthon.

– Hát bizony régen nekivágtam a világnak. Amint lediplomáztam a budapesti zeneakadémián, felvettek a New York-i Juilliard School-ra, ott éltem három évet és szereztem mesterdiplomát, azután Bécsben, majd Malájziában, Kuala Lumpur-ban töltöttem hat évet. Most újra Bécsben élek. Nagyon örülök, hogy a Zsidó Nyári Fesztivál teret ad ennek a produkciónak, mert úgy érzem, hogy a magyar közönséget is érdekli ez a különleges anyag.

Láttam: a világ hírű magyar zongorista, a Bartók-tanítvány Sándor György írt ajánlót Önnek. Pestiesen szólva ez nem semmi.

– Nagyon nagy szerencsém volt, hogy találkozhattam vele. Sándor György ott tanított a Juilliard School-on. Bemutattak neki, és olyan jóban lettünk, hogy onnantól kezdve a Bartók-darabokat mindig előjátszhattam neki. Kamarazenéltünk, miközben elmondta azokat az instrukciókat, melyeket Bartóktól hallott. Eljött a diplomakoncertemre is, azután írta azt a gyönyörű ajánlást. A másik ilyen nagy művész, aki sokat segített nekem, Sir George Solti volt.

A vasárnapi koncert után mikor hallhatjuk legközelebb Magyarországon?

– A Holokauszt Emlékközpont szervezésében létrejött egy négykoncertes sorozat, ahol elsősorban magyar valamint több külföldi zeneszerző műveit is igyekszünk bemutatni, akiket elpusztítottak a holokausztban. Ezek szintén nagyon ritka, olykor elveszettnek hitt darabok. Októberben, november valamint márciusban és májusban lesznek a koncertek, melyekre nemzetközi hírű művészeket sikerült megnyerni Magyarország mellett Franciaországból, Izraelből és Kanadából.

Másik missziója a zsidó témájú kompozíciók és zeneszerzők népszerűsítése mellett a kortárs zene megismertetése.

– Igen, nagyon fontos számomra kortárs zeneművek, kortárs zeneszerzők bemutatása. A tavalyi Zsidó Nyári Fesztiválon mutattam be egy kedves barátom, Jonathan Keren egyik művét. Külön megtiszteltetés hogy Krekhzando című darabját nekem ajánlotta. Az idén is játszunk tőle, méghozzá a zongorás trióra írt Három Debkát. Bármilyen koncertetműsort állítok össze, mindig nagy súlyt fektetek arra, hogy legyen benne egy-egy kortárs kompozíció, fontos hogy a közönség megismerje ezeket a remekműveket.

Nem hálás misszió kortárs zeneszerzőket népszerűsíteni, sokszor még a komolyzenét kedvelők körében sem.

– Talán csak szokatlan az itthoni közönség számára, hogy kortárs műveket ne csak izoláltan, úgynevezett kortárs koncerteken halljanak, én igyekszem beépíteni ezeket a darabokat a műsoraimba.

Bár a vasárnapi est programjában hivatalosan nem szerepel a fesztivál „szignálja”, a Szól a kakas már, azért eljátssza?

– Természetesen. Tavaly én nyitottam meg vele minden koncertet, ez az idén is így lesz. A saját koncertemen természetesen eljátszom ezt a magyar népdalból született csodálatos hászid dalt.

Tavaly megjelent, Mozaik című lemezének óriási sikere volt nem csak itthon, de külföldön is. Lesz folytatás?

– Igen, néhány hete a müncheni Solo Musica lemezkiadó kötött velem egy exkluzív, több CD-ből álló sorozatra szóló szerződést. Órási megtiszteltetés és lehetőség is egyben a felkérés, hiszen rám bízták nem csak a darabok feljátszását, de az egész sorozat összeállítását is. Nagyon nagy bizalom ez a kiadó részéről, csodaszép feladat ami ritkán adódik egy előadóművész életében.

Mindent a XII. Zsidó Nyári Fesztiválról! Az össze tudnivalót és a teljes programot