A látogatók előtt is megnyithatja kapuit a Sorsok Háza múzeum
A múzeum megnyitására azonban csak 2024-ben kerül sor.
Megnyithatja kapuit a Sorsok Háza a látogatók előtt is. Az Élet Fája (Etz Hayim) nevű koncepció jövő év elején a nagyközönség számára is megismerhető lesz – írja a Neokohn szerdai cikkében.
Egy júliusban megjelent dokumentumban mutatták be a múzeum történetét és koncepcióját, ami sok érzékeny kérdésre is kitér – írja Cnaan Liphshiz a Jewish Telegraphic Agency (JTA) honlapján szerdán megjelent tudósításában. Ennek idővonala 1867-ben kezdődik, amikor az Osztrák-Magyar Monarchiában a zsidókat a törvény előtt egyenlővé tették, és 2021-ben ér véget.
A JTA európai tudósítájának átfogó cikke végig veszi a Sorsok Háza közel 10 éves történetének vitákkal és konfliktusokkal teli történetét, és rámutat, hogy a Holokauszthoz való viszony a mai napig erősen megosztja magyar társadalmat.
A Sorsok Háza múzeum története azt hangsúlyozza, hogy a holokauszt öröksége megakadályozza a zsidók teljes integrációját a magyar társadalomba. Azt is szemlélteti, hogy a magyar zsidók maguk is mélyen megosztottak a holokausztról való megemlékezés mikéntjét illetően – írja a JTA.
A cikkben kitér a magyar felelősség kérdésére, és rámutat, hogy 1996-ban Horn Gyula akkori miniszterelnök volt az első magyar vezető, aki elismerte az állam felelősségét a magyarországi holokausztban. Egy bocsánatkérést követően lépéseket tett a jóvátételi kérdések rendezése érdekében. Horn több utódja is megismételte a beismerést, köztük Orbán Viktor is 2017-ben. A második világháború alatt „úgy döntöttünk, hogy a zsidó közösség védelme helyett a nácikkal való együttműködést választjuk” – mondta Orbán.
Azonban a múzeumnak 10 év alatt sok mindent kellett kiállnia. A cikk szerint az ellentmondásokkal teli múzeum mégis a megnyitás felé halad, amire várhatóan 2024-ben kerül majd sor.
2018-ban a kormány átadta a múzeum irányítását az EMIH-nek. Az EMIH vezetője, Köves Slomó rabbi augusztusban azt mondta a JTA-nek, hogy az addigi munkálatokat nehezítő Schmidt Mária–Mazsihisz konfliktusnak vége szakadt, mivel Schmidt már nem vesz részt a múzeum projektjében, amely új nevet is kap. Az EMIH Etz Hayimra-nak, héberül „életfának” nevezte el a múzeumot.
„Egyesek számára még anélkül is a megbélyegzés üzenetét hordozza, hogy látták volna a tartalmát. Olyan tartalmakon dolgozunk, amelyek nemcsak hitelesen mutatják be a magyarországi holokauszt tragédiáját, hanem reményt is ébresztenek a jövőre nézve” – emelte ki Köves.
Ez nem olyan egyszerű feladat, tekintve, hogy a múzeum finanszírozása nagyrészt a magyar kormánytól származik. Az ellentmondásos kormányzati megemlékezések mellett az Orbán-kormány élénk érdeklődést mutat olyan történelmi narratívák ápolása iránt, amelyek a hazafiság populista megközelítését szolgálják. Ezt a célt aligha szolgálja a népirtásban való múltbeli bűnrészesség, és az intézményesített antiszemitizmus feltárása, amely a történészek szerint szerves részét képezi a holokauszt történetének.
A JTA által kizárólagosan megszerzett dokumentum tartalmaz néhány kényelmetlen igazságot a magyar ultranacionalisták számára, akik gyakran azt a nézetet vallják, hogy az ország zsidóinak üldözése a kizárólag német hadsereg 1944-es bevonulásával kezdődött.
Horthy Miklós, Magyarország németbarát vezetője, akit ma sok nacionalista hősként tart számon, már a német invázió előtt „korlátozta a magyar zsidóság törvényes jogait” – áll a dokumentumban. Megemlíti a hírhedt Numerus Clausus törvényt is, amelyet Horthy kormánya 1920-ban hozott.
Ez korlátozta a zsidók egyetemi részvételétét, és a két világháború közötti időszak első antiszemita törvényének tekintik Európában.
(Kiemelt kép: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Sorsok Házáról tartott sajtótájékoztatón 2018. szeptember 7-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)
