A kuratórium szabad, az egyetem nem – Németh Gábor blokádról, császárról és idiótákról

A József Attila-díjas író több mint tíz éve tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a szenátus tagjaként rektori tanácsadó is volt. Ám miután a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium minden jogot megvont a szenátustól, ő is leköszönt. Úgy véli, az SZFE ügye túlmutat önmagán: valójában az egész magyar felsőoktatás jövője a tét.

2020. október 8., 05:38

Szerző:

Ön is lemondott a szenátusban betöltött posztjáról, viszont tovább tanít az SZFE-n. Egyszerre megy és marad is?

Az ötödéves színházi dramaturgok társosztályvezetője vagyok, három filmes osztályban tanítok dramaturgiát, forgatókönyvírást, nem akarom cserbenhagyni a hallgatókat. Más kérdés, hogy ebben a helyzetben hogyan lehet tanítani. A diákok határozott kérése volt, hogy az órák reflektáljanak a jelenlegi eseményekre. Az MA-képzésben a filmrendezők például kidolgozzák egy elképzelt televíziós csatorna műsorstruktúráját, különböző műfajok paródiáival mutatják be a mostani történéseket. De egyre többen mondják azt, hogy minden oktatási tevékenységet fel kellene függeszteni addig, amíg az illegitim kuratórium megbízatását vissza nem vonják.

Vidnyánszky Attila szerint a diákok egy szűk radikális csoportja tartja rettegésben a többieket, akik nem mernek megszólalni, hogy elegük van már a bojkottból.

Készült nálunk egy felmérés, amelyből kiderült: a válaszadó diákok 97 százaléka egyetért azzal, hogy a hatalom által kierőszakolt modellváltással szemben egységesen kell fellépni. Gyakran vádolnak minket, tanárokat azzal, hogy manipuláljuk, hergeljük a fiatalokat. Vegytiszta baromság. Önálló, felnőtt emberek, ha akarnánk, se tudnánk befolyásolni őket. Olyanok, akik képesek saját elhatározásukból kiállni az alapvető szabadságjogokért, az egyetem autonómiájáért és az emberi méltóságukért.

Más egyetemeken nem tiltakoztak ilyen hangosan a modellváltás ellen. A színművészetisek bátrabbak?

Nálunk heteken át tartó, három-négy fordulós felvételi folyamat van, és az egyik legfontosabb kiválasztási szempont éppen az önálló gondolkodás. Azt hiszem, azok, akik egy tollvonással megszüntették az SZFE autonómiáját, nem számoltak ezzel. Mi sokszor próbáltuk tisztázni a minisztériummal, hogy egyáltalán mi a modellváltás célja, koncepciója. Ötven kérdést tettünk fel írásban arról, hogy milyen gazdasági, oktatási, szervezési, jogi következménnyel jár majd, ha az állami egyetem magánalapítványi fenntartásúvá válik. Milyen eredményeket várnak ettől?

Válaszolt Palkovics László minisztériuma?

Levélben egyszer, de az is teli volt a szokásos lózungokkal. Egyetlen konkrétumot sem tartalmazott. Szóban üzengetnek, mint az ötvenes-hatvanas években, a sajtóból tudjuk meg a sorsunkat befolyásoló döntéseket. Arról például, hogy kinevezték a kuratórium tagjait, máig nem kaptunk hivatalos értesítést.

Miért gondolja, hogy a modellváltás igazi célja az egyetemi autonómia megszüntetése?

Az állami felsőoktatási intézményeknél a nemzeti felsőoktatási törvény előírja, hogy az egyetemi szenátust választani kell. Rendelkezik a jogköreiről is: a szenátus dönthet a tantervről, a szervezeti és működési rendről, a rektorról, a szakindításokról, a tanárok kinevezéséről, költségvetésről. Csakhogy mindez a modellváltással létrehozott magánegyetemekre már másként vonatkozik: ezeknél lényegében minden jogot elvesznek a szenátustól, és a hatalom által kijelölt kuratóriumnak adják át. Ők pedig úgy írhatják át az egyetem szervezeti és működési szabályzatát, ahogyan akarják.

Vagyis a kuratórium szabad, az egyetem nem?

Pontosan. Ráadásul a kuratórium kinevezése határozatlan idejű. Ha valaki közülük bármilyen okból kiesik, a többiek választhatnak helyette új kuratóriumi tagot. Mivel mindannyian mélyen be vannak ágyazva a NER-be, nem kérdéses, hogy a politikai lojalitás elsődleges kiválasztási szempont lesz. A kormány részéről többször elhangzott, hogy ugyanezt a modellt akarják bevezetni az összes hazai állami felsőoktatási intézményben. És ehhez tegyük hozzá, hogy 2022 januárjától az állam minden esetben le fog mondani az alapítói jogairól, és átadja azokat az általa létrehozott magánalapítványoknak.

Miért időzítik ezt a következő országos választás elé? Mit jelent ez?

Azt, hogy ha esetleg el is vesztené a Fidesz a választást, a bizalmi emberei már ott lesznek határozatlan időre bebetonozva az egyetemi magánalapítványok kuratóriumaiban. Így a NER továbbra is szellemi irányítása alatt tarthatja majd az egész hazai felsőoktatást, a kulturális és tudományos életet. Segítségért fordultunk az autonómiagaranciák ügyében a Magyar Rektori Konferenciához is. Jellemző, hogy azóta már öt ország rektori tanácsa vállalt szolidaritást velünk, tiltakoznak az itteni jogsértő egyetemi átalakítások ellen. A Magyar Rektori Konferencia még mindig hallgat. Az SZFE teljesen abszurd jogi helyzetét példázza az is, hogy bár nincs rektora, már van két rektorhelyettese.

Örkény remek egypercest írhatna ebből…

Az SZFE szenátusa tavaly novemberben Upor Lászlót jelölte rektornak. Ezt – a minisztérium felterjesztésére – a köztársasági elnöknek kellett volna jóváhagynia. Csakhogy a tárca azóta sem lépett. A közben a szintén lemondott Upor László rektorjelöltsége továbbra is érvényes, így ez a poszt betöltetlen maradt. A Vidnyánszky vezette kuratórium viszont kinevezte – noha erre semmiféle jogi felhatalmazása sincs – rektorhelyettesnek Novák Emil filmrendező-operatőrt és Zalán Jánost, a Pesti Magyar Színház igazgatóját. Ráadásul az intézetvezetői jogosítványokat is megkapták, úgy nyúlhatnak bele az oktatási rendszerbe, ahogyan csak akarnak. Ezért is vették blokád alá a diákok az SZFE Film- és Médiaintézetének épületét is.

Egyre több az egyetemükön a persona non grata. Ott van például az új kancellár, Szarka Gábor gépesített lövész ezredes. Mit keres egy katonatiszt a színművészetin?

Ez a kinevezés tökéletesen illeszkedik ahhoz a narratívához, amely azzal a hazugsággal kezdődött, hogy az Amnesty International politikai átnevelő tábort tartott az egyetemen.

Valójában mi történt?

A diákok szabadegyetemet szerveztek maguknak augusztusban. Sok program volt, ezek között egy dokumentumfilm a zágrábi egyetemfoglalásról. A vetítést követő beszélgetésen részt vett az Amnesty egyik munkatársa is. Ennyi. De az Origón ez már úgy jelent meg, mintha a hallgatók kormánybuktatásra szervezkedtek volna, és ezt rögtön átvette a többi kormányzati média is. Majd a Kossuth rádióban elhangzott egy beszélgetés az SZFE-ről az ex III/III-as Horváth József nemzetbiztonsági szakértővel. A nyugállományú vezérőrnagy jelenleg az Alapjogokért Központ prominense, ehhez a céghez fűződik a Horthy-korszak retorikáját újraélesztő keszuljetek.hu oldal is. A szolgálatkész riporter rákérdezett: a tábornok szerint mikor kellene a TEK-nek beavatkoznia az egyetemfoglalásba? Horváth azt válaszolta: akkor, ha felmerül a gyanúja annak, hogy nemzetközi szervezetek állnak a diákmozgalom mögött. Az ő megítélése szerint ugyanis itt egy „hibrid polgárháborúra való felkészülés zajlik”.

Rátóti Zoltán szerint ha a diákok és a tanárok nem tekintik legitimnek a kuratóriumot, miért kellene nekik önökkel bármiről is tárgyalni?

Erről a helyzetről tényleg nincs mit tárgyalni. Mi azt szeretnénk, hogy adják vissza az egyetemünk autonómiáját, a szenátusunkat helyezzék vissza a jogaiba, és azután elkezdhetünk együtt gondolkodni a modellváltásról. Hogy valójában mit is jelent ez. Mert például Vidnyánszky világossá tette, hogy számára ez az ideológiai harc eszköze, és az a célja, hogy a nemzeti keresztény értékek – értsünk ezeken bármit – helyet kapjanak az egyetemen.

Konkrétan azt kifogásolják, hogy a jobboldali Magyar Teátrumi Társaság tagjai nem szerezhettek itt elég pozíciót.

Egy egyetem nem úgy működik, hogy aki rendel magának pozíciót, az kap is, ha pedig nem, akkor jön és elfoglalja az egész intézményt. Ötven belsős tanárunk van, és mintegy 180 külsős. Meg lehet nézi, hányféle szellemi irányzatot, ízlést képviselnek. Maga Vidnyánszky is többször tartott kurzust nálunk. Lehet, hogy ennek ellenére a sértettsége hajtja, de ebben a történetben nem az ő személye a fontos. Pusztán attól, ha visszalépne, de ugyanez az antidemokratikus szisztéma maradna, semmi nem változna.

Ha a hatalom nemzetbiztonsági kockázatot lát önökben, akár erőszakosan is felléphet. Nem tart ettől?

Nagyon remélem, hogy a fenyegetés csupán retorikai jellegű, és meg is marad ezen a szinten. Látok is erre jeleket. Az utcai demonstrációkra kivezényelt rendőrök kifejezetten európai, kulturált módon viselkednek, inkább védenek minket.

A kuratórium arra is utalt, hogy alternatív oktatást is elindíthatnak, sőt helyet is találtak hozzá. Ki fog ott tanítani és kiket?

Fogalmunk sincs róla. Mindenesetre a megnövelt büdzsé költségkeretében megjelent két tétel az új tanárok szerződtetésére és ideiglenes campus bérlésére. Az sem zárható ki, hogy odarendelik oktatni a jelenlegi tanárokat, és tanulni a diákokat. És ha valaki ennek nem tesz eleget, annak lehetnek következményei.

Közben az egyetemi dolgozók kétnapos sztrájkot hirdettek. A döntéshozók felajánlották, hogy a sztrájkkövetelések közül kettőt is teljesítenek, például januártól 15 százalékos béremelést kapnak a dolgozók. Az egyetem költségvetését pedig megduplázzák. Ön a sztrájkbizottság tagja. Miért nem fogadták el ezt az ajánlatot?

A sztrájkot állásfoglalásnak szántuk a diákjaink mellett, mivel nekünk is ugyanazok a céljaink. Ők egyértelművé tették: nem lehet megvásárolni őket, a blokádot fenntartják mindaddig, amíg az intézmény önrendelkezési jogait vissza nem kapjuk. Ez a mi sztrájkköveteléseinkben is szerepelt. A kuratórium részéről ez az egész adakozó gesztus csupán az újabb megalázó zsarolást leplezte, hiszen azt is közölték: ha nem hagyunk fel azonnal a sztrájkkal, az ajánlatuk semmis. A többi követelésünket nem ismerik el jogszerűnek. A sztrájkot egyébként folytatjuk.

Biztos abban, hogy a kollégái többsége is úgy gondolja: ilyen áron nem kell a pluszpénz?

A sztrájkunkat az első két napon a belsős oktatók 75 százaléka támogatta.

Így viszont hosszú távú állóháború alakulhat ki, s önök csakis a szakmai, társadalmi szolidaritásban bízhatnak. Nem reménytelenül. Miután Novák Emil elfogadta a rektorhelyettesi kinevezését, visszahívták az általa vezetett Magyar Filmakadémia éléről, és többen is kiléptek a szervezetből. A színházi és filmszakmát sokat bírálták eddig a passzivitása, a közügyektől való távolságtartása miatt. Most meg ők mutatnának példát nekünk.

Ez valóban új fejlemény, nagyon büszke vagyok a kollégáimra és mindenekelőtt a diákokra. Én a közéletből régen kiábrándult ember vagyok, de most mégis „beábrándultam”: megindító a fiatalok összefogása, ehhez hasonlót évtizedek óta nem láttam.

Számomra ez kicsit olyan, mint egy társadalmi kísérlet: az egyetemi polgárok megvédhetik-e a köztársaság eszméjét egy olyan országban, amelynek a nevéből is törölték a köztársaság szót.

Az SZFE-n a pártpolitikának nincs helye, a tanárok semmiféle politikai pressziót nem gyakorolhatnak a hallgatókra. A politika azonban tágabb értelemben a közügyekkel való foglalkozást jelenti. Tudja, honnan származik az idióta szó? Az ókori görögök idiótának nevezték azokat, akik az államügyekben nem vettek részt. Amikor az SZFE hallgatói kiállnak az universitas eszméje mellett, ősrégi szabadságjogokat védenek. A liberalizmus és a baloldaliság a világon sem volt még, amikor 1398-ban megalakult a koreai Szonggjungvan Egyetem, amelynek területére még császár sem léphetett be engedély nélkül.

Ami a császárnak tilos volt, Vidnyánszkyéknak szabad...

Az SZFE ügye kezdettől fogva több önmagánál: felhívja a figyelmet arra az irtózatosan növekvő demokratikus deficitre, ami minden területen megmutatkozik. Az antidemokratikus államhatalom zsarolások, fenyegetések, gazdasági és jogi retorziók eszközeivel igyekszik megfojtani a civil kezdeményezéseket. Ha a tiltakozások különálló, izolált történései egyszer végre összeérnének, az erős válasz lenne a jogsértésekre. Az össztársadalmi szolidaritás az egyetlen esélyünk arra, hogy megvédjük a demokratikus szabadságjogokat.