Wikileaks, Stockholm

A világszerte ellentmondásosan megítélt 39 éves ausztrál újságíró és IT-specialista, aki bátor publikációi miatt a világmedia egyik leginkább 'űzött vadja'. Míg a svéd sajtóban és az emberek zöme körében szimpátiának örvend amiatt, hogy néhány laptop és profi hackertudása segítségével kellemetlen leleplezéseket követ el a világ nagyhatalmainak viselt dolgairól. Augusztusban hosszabb ideig Stockholmban tartózkodott, előadást tartott, interjúkat adott és adatbázisának javát elhelyezte a Pirat párthoz tartozó egyik cégnél. Tatózkodási engedélyt is kért, hogy saját jogon lehessen felelős kiadója a wikileak.org svéd domain alatt bejegyzett webplatformnak. Kérvényét október 18-án elutasította a svéd bevándorlási hivatal. Az okot nem hozták nyilvánosságra.

A sajtótájékoztatón Assange előrebocsátotta: hallgatva az afganisztáni hadinapló nyári közreadásával szembeni kritikára – ezúttal nem hagytak személyes adatokat a dokumentumban. A Wikileak frontembere, az izlandi társalapító Kristinn Hrafnsson, az őket információval támogató Iraq Body Count vezetője, s egy brit emberjogi szakértő társaságában

állt a világsajtó eléNagyra értékelte a BBC, a Guardian, a Channel4, a NewYorkTimes, s a Spiegel mellett az SVT kooperatív közreműködését, mely lehetővé tette az október 23-i éjszakai netes publikálással egyidejű médiaközlést. Reggelre a világ megismerhette az addig titkolt drámai részleteket. A svéd sajtónak Assange azt is elmondta, adatbázisukat egy stockholmi sziklabunkerben kialakított cég szerverein tárolják, noha az anyag kisebb egységekre bontva megtalálható egy belga és egy lengyel városban is. Úgy véli, a svéd sajtószabadság törvény egyike a legjobbaknak: nemcsak liberális, de a civilek által ellenőrzés alatt tartott. Miközben a forrásvédelem, mint a demokratikus elelnsúlyként működő sajtó elengedhetetlen feltétele, törvényileg és társadalmilag beágyazott.

Az STV híradója a helyszínen volt és egyenesben adta, amikor a földalatti szerverekről a világhálóra tették a Wikileaks által megszerzett katonai feljegyzéseket. Az

Iraq War Logsoldalára már az első órában több, mint 10.000 olvasó klickelt. A maga nemében és volumenében egyedülálló mediaakciónak így a svéd köztévé is részese volt, s honlapján is teljes terjedelemben közreadta a dokumentumokat. A felelős szerkesztő magától értetődönek tartja ezt, és aláhúzza: noha az iraki háborúról megszámlálhatatlan tudósítást láthattunk, ám az újságírók mozgását és munkáját nagyban meghatározta, hogy kizárólag az amerikai hadigépezetbe ágyazódva követhették az eseményeket – vagyis nem lehet teljes és igazságos a kép, amit kaptak, s adtak tovább a világnak. Ezért tartották fontosnak hogy a hozzájuk eljuttatott 391.832 jelentést tartalmazó listát hagyományos publicisztikai megközelítéssel kezeljék – s tárják a nézők elé. Anélkül, hogy a Pentagon vagy a Wikileak részéről bárki befolyásolta volna őket (az anyag publikálásának idejét természetesen összehangolták).


A gondosan vezett listából kiderül: az iraki megszállás hat éve alatt történt katonai kihágások közül nem a világsajtót már megjárt nagyobb eseteket, hanem az eltitkolt 'kisebb incidenseket'' dokumentálják. Olyanokat, melyek egy-két ember vallatásáról, kínzásáról, megalázásának vagy megölésének körülményeiről szólnak. Az aktivisták többéves munkával azt is kiderítették, hogy a korábbi katonai áldozatok egy része – valójában civil volt. S hogy sokkal többen haltak meg, mint azt eddig tudni lehetett: az összesen megölt 109.000 iraki közül 66.000 polgári lakos volt. (Az USA mintegy 3.700 katonát vesztett Irakban 2004-09 között).

A dokumentumok bizonyos részei speciálisan érzékenyek a svéd közvélemény számára: az iraki hadjárat során

nagyon sok gyermekszenvedett el, legtöbbször halállal végződő kegyetlenségeket, a foglyok megalázásaés kínvallatása sem számított kivételnek, s kiterjedtebb volt, mint eddig tudtuk. A legkínosabb viszont az, hogy az iratok részletesen dokumentálják a svéd hadiipar termékekbedobását is, részletesen szólva arról, hol, mikor, milyen típusú lövedéket, kézi- vagy tüzérségi fegyvert használtak az iraki hadjáratban.

Tudvalévő: svéd cégek fegyverexportja folyamatosan terítéken lévö 'forró krumpli' a svéd belpolitikában és sajtóban – ugyanis a vonatkozó törvények tiltják hadban álló országoknak való szállítást. Az ezirányú leleplezések mindig erősen felborzolják a pacifista svédek kedélyeit (annak dacára, hogy a GDP 1%-át fejlődő társadalmak, hadi-, és természeti katasztrófák elszenveddőinek támogatására költi a svéd kormány).

Kapcsolódó linkek:

Assange-interjúa svéd TV4 magántelevízió reggeli magazinjában (angol), 2010. augusztusában Assange-interjúaz Aftonbladet c. svéd napilapban, 2010. áprilisában

a

WIKILEAKS hivatalos honlapja