Westerwelle: kiszámítható viszonyokat a gazdaságnak
A német keleti politika sikereinek döntő tényezői nem az államok, hanem a civil társadalom volt: a polgárok szervezetei, az emberjogi mozgalmak, amelyeket a helsinki folyamat bátorított. A változás hordozói ma is gyakran az öntudatos polgárok csoportjai – Németországnak ezeket kell támogatnia, hangsúlyozta Guido Westerwelle külügyminiszter.
A német diplomáciának a liberális FDP-hez tartozó vezetője a tutzingi Evangélikus Akadémián tartott előadást. A tekintélyes fórumon a szociáldemokrata Egon Bahrnak az Akadémián 60 éve tartott előadásáról emlékeztek meg. Bahr akkor – Willy Brandt, Nyugat-Berlin főpolgármestere munkatársaként – arról beszélt, hogy nem hidegháborús módszerekkel, hanem a közeledés révén kell és lehet változásokat elérni az NDK-ban és másutt Kelet-Európában. Bahr beszéde – mindössze két évvel a berlini fal megépítése, pár hónappal a kubai rakétaválság után – John Kennedy amerikai elnök új stratégiáját követte és az SPD akkor meghirdetett politikáját hosszú távon igazolta a történelem.
Westerwelle méltatta Egon Bahr előrelátását, azt. hogy abból indult ki: olyan külpolitika, amely csak a győzelem vagy vereség, barát vagy ellenség kategóriájában gondolkodik, nem lehet célravezető. Az akkori status quo elismerése végül a Európát kettéválasztó vonalak eltűnéséhez vezetett – célszerű azt a megfontolást napjaink politikai kihívásainál is figyelembe venni.
Németország érdeke és célja Ukrajna, Oroszország és más kelet-európai országok közelítése az EU-hoz, stratégiai érdek az Ukrajnával már régen kidolgozott EU társulási szerződés aláírása. Minapi kijevi látogatása után bízik abban, hogy az ukrán kormány a vilniusi EU-csúcstalálkozóig megteremti ehhez a feltételeket, mondotta.
A külügyminiszer méltatta a tényt, hogy a német-orosz kereskedelem rekord magasságú, hogy a kulturális és tudományos csere behatóbb, mint valaha. A két országot egy sor közös érdek is összeköti – ám eközben sok megfigyelő szerint jelenleg inkább az elválasztó tényezők erősödnek. Német részről nem hallgatják el aggodalmukat amiatt, ahogyan Oroszországban az ellenzékkel, a civil társadalommal bánnak, afelett, hogy szelektív a bűnüldözés és diszkriminálják a saját nemükhöz vonzódókat. Mindezekben a kérdésekben létezik közös viszonyítási alap, hiszen mindkét ország tagja az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak. Az Oroszországgal való konfrontáció azonban nem lenne gyümölcsöző – a két országnak nyíltan, de tisztelettel kell egymással beszélnie, stratégiai türelemre és politikai kreativitásra van szükség. Így pl. lehet erősíteni az együttműködést jogi területen és német részről szorgalmazzák az orosz részvételt a NATO rakéta-elhárító rendszerében illetve a hagyományos és az atomfegyverek további leszerelésénél.
Westerwelle végül szólt arról, hogy a külföldön beruházó felelős német vállalatok egyúttal a demokratikus Nyugat értékeit is közvetítik, segítenek a jólét növelésében, a középosztály kialakulásában. A kereskedelem, a beruházások ott virágoznak, ahol kiszámítható a szabályozás – hangoztatta.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger – mania.huhonlapon