Vissza az Európai Unióhoz!

A Magyar Szocialista Párt Elnökségének felkérésére a József Attila Alapítvány korábbi hagyományaira alapozva megkezdte a köz- és szakpolitikai programok kidolgozását. Az alapítvány szervezésében működő munkacsoportokban mintegy 140 szakértő vett részt a munkában. Közöttük vannak olyanok, akik korábban az államigazgatásban és vállalatoknál dolgoztak, de bevonták a tagozatok szakértőit, valamint — egyetemi oktatók ajánlásával — új fiatal szakértőket is.

A munkacsoportok foglalkoztak a gazdaságpolitika (innováció, zöldgazdaság, környezetvédelem), agrárpolitika és vidékfejlesztés, foglalkoztatás- és szociálpolitika, demokrácia, állam-és közigazgatás, oktatás és kultúra, egészségpolitika, biztonság- és külpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. Azt vállalták, hogy olyan irányadó tanulmányokat készítenek az MSZP számára, amelyek a 2011 őszére kialakult magyarországi állapotokból indulnak ki, de figyelembe veszik a várható európai és globális változások hazánkat érő hatásait is.

Az egyes köz- és szakpolitikai kérdésekben olyan álláspontok kialakítását ajánlják az MSZP-nek, amelyek bizonyítják: az MSZP kormányzóképes erő, korszerű szakpolitikai erőforrásokkal. A munka célja volt ugyanakkor az is, hogy bizonyos problémák, kérdések és megoldási módok újraértékelésére is sor kerüljön.

Ebben a munkában támaszkodnak az MSZP tagok által interneten küldött javaslatokra, az általuk fontosnak tartott problémák megoldására. Ezek egyrészt a köz- és szakpolitikai javaslatok hangsúlyaira, másrészt pedig konkrét szakpolitikai területekre, illetve adott problémákra vonatkoztak.

Az országgyűlési képviselőcsoport kabinetjei együtt az MSZP tagozataival megvitatták a József Attila Alapítvány szakértőinek javaslatait és így készültek el azok a vitaanyagok, amelyek

Sorozatunkban ezeket az elemzéseket ismertetjük.

Magyarország új külpolitikája: vissza az Európai Unióhoz

A következő kormányzati ciklusban orvosolni kell Magyarország elmúlt másfél évben bekövetkező nemzetközi elszigetelődéséből fakadó problémákat: újra kell pozicionálni az ország EU-politikáját; meg kell erősíteni Magyarország pozícióit a megújuló euro-atlanti rendszerben; új alapokra kell helyezni a szomszédos országokkal való viszonyt; emellett proaktív külgazdaság-politikára és valós nyitásra van szükség a feltörekvő országok irányába.

Hátraarc a magyar külpolitikában

A Fidesz-KDNP-kormány elmúlt másfél éves külpolitikáját a stratégia- és iránynélküliség jellemezte, ami külkapcsolatok építésében és ápolásában rejlő lehetőségek sorozatos elmulasztását eredményezte: Magyarország soros EU-elnöksége mind politikai, mind pedig a stílus és hozzáállás tekintetében rendkívül ellentmondásos volt; a kormány a keleti kapcsolatok építésében is jelentős elmaradásokat tudhat maga mögött, ami részben abból következik, hogy a Fidesz „új keleti politikája” csak a szavak szintjén valósult meg, és az is csak Oroszországot és Kínát célozta meg, nem pedig általában a keleti országokat. Mindezek mellett a kormány megosztó szervezeti politikája miatt Magyarország viszonya a szomszédos országokkal is jelentősen megromlott. A kormány belpolitikai vitái és érdekei okán sokszor alkalmazott kioktató, lekezelő hangnemet uniós partnereinkkel szemben, ami ugyancsak negatívan befolyásolta az ország megítélését. Összességében: a Fidesz-KDNP-kormány külpolitikája Magyarország nemzetközi elszigetelődését eredményezte.

A következő kormányzati ciklusban haladéktalanul hozzá kell látni a Fidesz által okozott diplomáciai károk enyhítéséhez, Magyarország nemzetközi renoméjának és megromlott külkapcsolati viszonyainak helyreállításához. Mindehhez nem elég a klasszikus diplomácia eszközrendszere: a József Attila Alapítvány szakértői szerint az ország nemzetközi elszigetelődését csakis a legszélesebb társadalmi kapcsolatok ápolásán alapuló, a nemzetközi együttműködés állami keretein túlmutató külpolitikával lehet orvosolni.

Az új, együttműködésen alapuló külpolitika legfontosabb célkitűzése – többek között – Magyarország gazdasági biztonságának javítása és stabilitásának elősegítése; fel kell számolni a jobboldal elzárkózó, Európa-ellenes és nacionalista külpolitikáját; érdemben javítani kell hazánk európai uniós érdekérvényesítő képességét; egyértelművé kell tenni Magyarország viszonyrendszerét a stratégiai szövetséges Egyesült Államokhoz és stratégiai partnereinkhez; célszerű támogatnunk a kiszélesített „Visegrád Plusz Együttműködés”-t; helyre kell állítanunk a nemzetpolitika és a szomszédsági kapcsolatok egyensúlyát, így új nemzetpolitikára van szükség, amely a határon túli magyarok segítésén alapul.

Megújuló EU-politika

A József Attila Alapítvány szakértői szerint Magyarországnak olyan EU-politikát kell kidolgoznia és folytatnia, amely megerősíti az ország elkötelezettségét az európai együttműködés irányába, és stratégiai megalapozottsága, valamint a mögötte álló hatáselemzések okán képes alkalmazkodni az unió folyamatosan változó viszonyrendszeréhez és jövőképéhez, így biztosítja, hogy Magyarország egy ne szoruljon másodlagos tagállami szerepbe.

Magyarország szerepét és tevékenységét az Európai Unióban a szakmaiságnak és az együttműködésnek kell meghatároznia, nem pedig a belpolitikai érdekeknek. Így a hatékonyabb érdekérvényesítés alapfeltétele, hogy Magyarország visszakerüljön az uniós gazdasági/pénzügyi válságkezelés élvonalába: újra egyértelművé kell tenni, hogy az országnak célja az euró reális, mielőbbi bevezetése; emellett aktívan részt kell venni az Európai Unió 2014-2020 időszakra vonatkozó költségvetési vitájában, illetve az ehhez kapcsolódó alkufolyamatban.

Mindezeken túlmenően – a horvát csatlakozás sikeres előmozdítása után – a magyar diplomáciának vissza kell szerezni élenjáró szerepét a többi balkáni ország csatlakozási folyamatának felgyorsításában, valamint a keleti partnerség fejlesztésében.

Megújuló euro-atlanti rendszer

A József Attila Alapítvány javaslata szerint Magyarország erősítse meg, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával ápolt kapcsolatok prioritásának nincs alternatívája, és a NATO iránti elkötelezettségünk megkérdőjelezhetetlen.

Az új EU-politika az aktív kapcsolatépítésen alapul a meghatározó tagországokkal: e téren különösen fontos partnereink a Visegrádi Együttműködés országai, valamint a Benelux államok, emellett a francia-német páros jelentősége az unión és a NATO-n belül egyaránt meghatározó fontosságú marad.
A Magyarország iránti bizalom helyreállításához egyaránt szükség lesz bel- és külpolitikai lépésekre. Így fontos – többek között – a jogállam helyreállítása, valamint a szövetségei kötelezettségek megerősítése.

Szomszédságpolitika

A József Attila Alapítvány javaslata szerint Magyarország új szomszédságpolitikájának fókuszában a közös érdekek érvényesítésének és az érdekegyeztetésnek kell állnia, amely egyaránt kiterjed a biztonság, a gazdaság, a migráció, a kultúra és a fenntartható fejlődés területeire.

A József Attila Alapítvány szakértői azt ajánlják az MSZP-nek, vállalja fel a határokon átívelő (virtuális) kulturális nemzetegyesítés ügyét, és utasítsa el a magyar kulturális felsőbbrendűséget hangoztató nemzeti filozófiát.

Együttműködés a feltörekvő országokkal

A világ új hatalmi súlypontjaivá váló feltörekvő államok egy része (pl.: Oroszország, Kína, India, Brazília stb.) kedvező impulzust adhatnak nemzetgazdaságunk dinamizálásához: Magyarországnak érdeke a gazdasági-üzleti, illetve a kulturális alapú együttműködés erősítése.

A József Attila Alapítvány szakértőinek javaslata szerint az MSZP-nek folytatnia kell a 2004-ben megkezdett magyar-kínai partnerségi politikát, különös tekintettel a gazdasági-kereskedelmi, a befektetési, a logisztikai, a kulturális, a tudományos-oktatási és a politikai kapcsolatok fejlesztésére.

Oroszországgal kormánytényezőként az MSZP hosszútávon kiegyensúlyozott, stabil, kölcsönös előnyökön alapuló érdek- és értékalapú kapcsolatépítésre törekedjen. A gazdasági és kulturális együttműködésen túlmenően javasolt fejleszteni a kétoldalú energetikai együttműködést is.

Proaktív külgazdaság-politika, a társadalmi kapcsolatok bővítése

Magyarország elemi érdeke a külgazdaság-politika fejlesztése: ehhez biztosítani kell a szükséges személyi és intézményi, valamint exporthitel-nyújtási és biztosítási feltételeket.

Nemzeti érdekeink hatékony érvényesítéséhez elengedhetetlen a magyar kultúra, valamint Magyarország hiteles és vonzó bemutatása a nemzetközi közösség részére, emellett fejleszteni kell az önkormányzatok, szakmai, érdekképviseleti és ifjúsági szervezetek közötti nemzetközi együttműködéseket.