Vírus és antiszemitizmus – A zsidókat hibáztatják a járványért

Izraeli kutatók szerint a koronavírus globális terjedése olyan antiszemita állításokat vált ki, amelyek szerint a zsidók tehetők felelőssé a járványért, és az annak nyomán kibontakozó gazdasági visszaesésért.

2020. április 24., 15:30

Szerző:

A tel-avivi egyetem most közzétett éves antiszemitizmus-jelentése szerint a kifejezetten zsidók ellen elkövetett támadások száma világszerte már egyébként is 18 százalékos növekedést mutat az előző esztendőhöz képest, és a világjárvány a gyűlölködés további szításának a veszélyét hordozza magában. Bár az eddigi statisztikákban ez érthető módon még nem tükröződik, az izraeli elemzők szerint a zsidóellenes uszítás megjelenik európai szélsőjobboldali politikusok, ultrakonzervatív amerikai prédikátorok, anticionista értelmiségiek, illetve iráni állami hatósági személyek megnyilvánulásaiban.

A jelentés szerint 2019-ben 456 súlyos zsidók elleni erőszakcselekményt jegyeztek fel. Ez a szám 2018-ban 387 volt, és mindez – összevetve a korábbi évek adataival – az ilyen incidensek számának fokozatos növekedését mutatja. Tavaly heten haltak meg antiszemita támadásban. Nagy-Britanniában 122, az Egyesült Államokban 111, Franciaországban és Németországban 41, Ausztráliában 33 súlyos incidenst regisztráltak.

Móse Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnevezésű ernyőszervezet elnöke a tel-avivi egyetemi jelentés közzétételéhez kapcsolódóan úgy nyilatkozott a médiának: a COVID–19 pandémia kezdete óta jelentős mértékben elszaporodtak azok a vádaskodások, hogy a vírus terjedése mögött a zsidóság húzódik meg, illetve a zsidók húznak hasznot a járványból. Kantor szerint a szóhasználat egyértelműen mutatja a középkori vérvádak újjáéledését, amikor zsidókat gyanúsítottak betegségek terjesztésével, kutak megmérgezésével vagy a gazdaság irányításával.

Koronavírus - Izrael Védőmaszkot viselő rokonok kísérik utolsó útjára a koronavírus okozta szövődmények következtében elhunyt Eliyahu Bakshi-Doron rabbit, Izrael korábbi szefárd főrabbiját Jeruzsálemben 2020. április 13-án.
Fotó: Oded Balilty

Válság idején – állapította meg az Európai Zsidó Kongresszus elnöke – sokan keresnek bűnbakokat. A tel-avivi kutatók például olyan elhangzott, illetve leírt állításokat jegyeztek fel, hogy a vírus a Krisztust elutasító zsidóktól indult el, illetve hogy ők a vírus tudatos terjesztői, annak céljából, hogy haszonra tegyenek szert a létrehozandó oltóanyag révén.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI, olyan eseteket is észlelt, amikor neonácik, illetve a fehér felsőbbrendűség hirdetői a járvány zsidók közötti elterjesztésére szólítottak fel.

Móse Kantor szerint félő, hogy a járvány miatt fellángol a populista szélsőségesség, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan a múlt században a nagy gazdasági világválság hozzájárult a nácik németországi hatalomra kerüléséhez.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által nemrég készített felmérés azt mutatta, hogy tíz hatvan évnél fiatalabb európai zsidó közül négy megfontolás tárgyává teszi a kivándorlást, mégpedig az antiszemitizmus növekedése miatt. Körülbelül kétszer ennyien voltak azok, akik valós problémának nevezték hazájukban az antiszemitizmust.

Az antiszemitizmus fogalmára a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) kidolgozott egy meghatározást, amelynek a tartalmát már több mint húsz ország fogadta el. Ennek a definíciónak a legérzékenyebb pontja az, amely az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség viszonyáról szól. Lényege, hogy miközben elismeri az izraeli politika bírálhatóságát, Izrael mint zsidó állam létének a megkérdőjelezését az antiszemitizmus fogalomkörébe vonja.