Villámlás és mennydörgés
A Régi AKH (Általános Kórház) ma egyetemi campusként használt épületének udvara türkiz pólós gyerekekkel telik meg: 8-10 évesek, de már egyetemisták. Legalábbis egy hónapig, amíg a nyári gyermekegyetem hallgatói. Az idén is csaknem négyezren vannak, akiknek a kedvéért 500 professzor kezdi később a nyári szabadságot. Mindannyian vallják, élvezetet okoz a gyerekek kíváncsisága és őszinte érdeklődése.
Kié a Hold? Hogyan állíthatok elő dörgést és villámlást? Miért vannak törvények? Isten is szörfözik az interneten? A kérdéseket igenis komolyan kell venni – vallják azok, akik ilyen témakörökből válogatták össze a gyerekeknek szóló szemináriumokat. Összesen több mint 300 téma szerepel a kéthetes gyermekegyetem programjában, és téved, aki azt hiszi, hogy az előadók nem veszik halálosan komolyan ifjú hallgatóikat.
A legnagyobb az érdeklődés a fizika iránt, mégpedig nem is a bevezetés szintjén. A legtöbb gyereket a legbonyolultabb összefüggések vonzzák. A jó nevű professzor számára kihívás gyermeknyelven, érthetően bevezetni előadásának résztvevőit az elektronok, a kvarkok, a müonok világába. A nagyobb megértés érdekében a kísérletek sem maradhatnak el, és az sem csoda, hogy egyik másik gyerekre ez a gyakorlati bemutató hat a legjobban. A koncentráló képesség más, mint a felnőtteknél, a professzorok tudatában vannak, hogy a hatvan perces óra túl hosszú, a végén nem várhatják el a figyelmet.
A gyerekek lelkesedése azonban töretlen. Hozzájárul ehhez az igazi egyetemi életet tökéletesen másoló környezet. Leckekönyvet, diákigazolványt kap minden résztvevő, nyitva a menza, a könyvtár, a professzorok és a felügyeletet ellátó pedagógia szakos hallgatók ügyelnek arra, hogy igazi egyetemistaként kezeljék a gyerekeket. És a legvégén a diplomaosztás külsőségei sem térnek el a valóditól. A leendő tanárok egyébként ezzel letudják a számukra kötelező gyakorlatot. A kísérő szülőket „távol tartják”, nekik is szerveznek programot, vagy egyszerűen csak kávézási lehetőséget biztosítanak, amivel persze nem él mindenki, inkább megy a dolgára és az előadások végére visszajön az ifjú hallgatóért.
Öröm a professzornak is
Kizárólag nagy gyakorlattal és kutatói múlttal rendelkező egyetemi tanárok adnak elő. Térítés nem jár munkájukért, de úgy mondják, sokat ér a tapasztalat. Nem kis feladat ugyanis felkelteni és lekötni egyetlen előadóterembe bezsúfolt 400 izgő-mozgó gyerek figyelmét, bonyolult összefüggéseket érthetően elmagyarázni – mondják, akik nem először vállalják a tanítást.
Hogy a rendes hétköznapi iskolai órákon sokszor unatkozó gyerekeket mi köti le mégis? Nem csak az önkéntes részvétellel magyarázható lankadatlan lelkesedésük. Számukra valószínűleg fontos a tanár és diák közötti interakció, a közvetlen viszony (tegeződnek, ami Ausztriában nem mindennapos), és a szünetekben is együtt maradnak. Aki szégyellt a többiek előtt feltenni egy kérdést, megteheti „négyszemközt”.
Hetedik éve rendezik meg Bécsben a
gyermekegyetemet, s a kezdeményezést számos vidéki város egyeteme is követi. Minden olyan, mint a való életben, még a túljelentkezés is. Előre kell regisztrálni, azután kiválasztani az óhajtott előadásokat. Ha nem jut hely, bizony várni kell egy évet. Legalább ezek a gyerekek harcedzettek lesznek, mire eljön számukra az igazi egyetemi jelentkezések ideje.
