Viktor háborúba indul

A magyar vezető viszályban áll saját pártjával és Amerikával.

Az új év nem kezdődik jól Orbán Viktor, Magyarország harcias miniszterelnöke számára. Pártjának, a jobboldali Fidesznek fogyatkoznak a támogatói. A Medián által nemrégiben készített felmérés szerint 38%-ról 26%-ra esett a népszerűsége, ami mintegy 900 000 szavazó elveszítését jelenti. Orbán személyes népszerűsége 16%-ot zuhant. Más közvélemény-kutatók hasonló eredményekre jutottak.

Az elégedetlenséget közvetlenül az internetadó bevezetésének terve váltotta ki, amelyet sebtében visszavontak az október végi demonstráció után, amely tüntetők tízezreit vitte ki Budapest utcáira. Ám ahelyett, hogy a kormány visszavonulása – az első jelentős meghátrálás a 2014. áprilisi földcsuszamlásszerű győzelmük után – megbékítette volna a dühös magyarokat, inkább még jobban feltüzelte őket. Egyre növekvő haragjuk mélyen gyökerezik.

A kormány egyes minisztereinek, azok barátainak luxus és flancos ingatlanairól szóló történetek az egyre növekvő szegénység mellett, a repedéseket okoznak a Fideszen belül. Pokorni Zoltán, a párt korábbi elnöke és oktatási minisztere, aki jelenleg kerületi polgármester Budapesten, felszólította a kormánytagokat és a vezető politikusokat, hogy fejezzék be „hivalkodó életmódjukat”. Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter lehurrogta kollégáját, ám Pokorni megjegyzése széles publicitást kapott.

A Fideszen belül egyre nő az aggodalom az Amerikával folytatott konfliktus miatt is, amely totális diplomáciai krízissé válhat. Hat magyar kormánytisztviselőt kitiltottak az Egyesült Államokból korrupció gyanúja miatt, ami fölöttébb szokatlan lépés egy NATO-szövetségessel szemben. Az USA személyiségi jogokra hivatkozva nem hajlandó megnevezni őket, de Vida Ildikó, az adóhivatal igazgatója elismerte, hogy szerepel a listán, ugyanakkor tagad mindenféle szabálytalanságot.

Vida Ildikó Orbán biztatására, rágalmazás miatt feljelentette André Goodfriendet, Amerika budapesti ügyvivőjét. A per valószínűleg sehová sem fog vezetni, mivel Goodfriend diplomáciai mentességet élvez.

Az ünnepek esélyt adtak az indulatok lehűtésére és Magyarország külpolitikájának felülvizsgálatára. A Moszkva felé fordulás visszafelé sült el az ukrán krízis és a rubel összeomlása miatt. Hivatalos magyar tisztviselők nyugati nagykövetek előtt mondták el, hogy a „keleti nyitás”, amivel sokat hencegtek, nem hozott annyi külföldi kereskedést és befektetést, mint amennyiben bíztak. Vlagyimir Putyin felmondta a Magyarország által támogatott Déli Áramlat projektet, s ezzel csapást mért az ország energiastratégiájára.

Ám ahelyett, hogy összefoltozták volna a megroggyant amerikai kapcsolatokat, Orbán és miniszterei támadásba lendültek. A korrupcióról szóló állításokat a magyar miniszterelnök „fedősztorinak” nevezte, amely mögött Amerika a térségben növekvő befolyásszerzési kísérlete áll. Az Egyesült Államok beleavatkozik a közép-európai országok belpolitikájába, tette hozzá.

A mögöttes tényező az ukrajnai konfliktus, valamint az EU és az amerikaiak közötti szabad kereskedés. „Olyan konfliktusba akarnak belehúzni minket, aminek csak rossz végkimenetele lehet számunkra.” Amerika pusztán a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmait fejezte ki a magyar kormány számára, reagált az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Lázár, Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és Szijjártó Péter, külügyminiszter – akik mindannyian interjút adtak a kormánypárti médiának – agresszív állításokat tettek Amerika viselkedéséről. Szijjártó a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy „külső és belső” erők akarják „destabilizálni” Magyarországot. Kovács Zoltán, a kormány szóvivője szerint, az ellentétek 2011-re datálódnak, amikor megszavazták a vitatott médiatörvényt. “Az amerikai kormány 2011 óta látható és kézzelfogható ellenszenvvel viselkedik velünk szemben.”

Az ilyesfajta érzelmekre játszás jól működhet a Fidesz bázisa esetében, ám aligha fogja növelni a párt népszerűségét.

Fordította: Markó Beáta

Tartson velünk a