Veszélyben a szabadság
A közvélemény érdeklődése az elmúlt napokban a közel-keleti, ukrajnai és iraki háborúra, de mindenekelőtt a labdarúgó-világbajnokság eseményeire irányult. Ezek érthető módon elterelték a figyelmet egy távoli, de következményeit tekintve esetleg az egész világot érintő eseményről, a hongkongi tüntetéssorozatról. Résztvevői az ellen tiltakoznak, hogy a pekingi kormány fokozatosan megvonja a város és lakossága szabadságjogait. KASZA LÁSZLÓ hírmagyarázata.
Bocsássuk előre: az, hogy Hongkong lakossága tüntet a központi hatalom intézkedései ellen, nem új. A pekingi vezetés által aláírt kínai–brit szerződés biztosítja a tüntetés jogát. A hongkongiak már tizennégy évvel ezelőtt is tiltakoztak egy olyan törvényjavaslat ellen, amely korlátozta volna a sajtószabadságot, a szabadegyházak működését és a magánlakások sérthetetlenségének jogát. Félmillióan mentek az utcára napokon át, amíg a Peking irányította városvezetés ígéretet nem tett a törvény „átdolgozására” és szabad választások kiírására. A törvény átdolgozása azóta is tart. Egy év után pedig visszavonták a szabad választások ígéretét is. Újabb, napokig tartó tüntetések következtek. Ezek „eredményeként” új választási dátumot tűztek ki: 2017. Az ígéret máig érvényben van.
Az eljárás tükrözi a kínai kormány taktikáját: lényegében nem enged a követeléseknek, de határozott nemet sem mond. Halogatással gondolja fárasztani a tüntetőket és a társadalomban mélyíteni a kételyt, hogy van reális kilátás változtatásra.
A mostani tüntetéssorozat június 4-én, a pekingi Mennyei Béke terén elkövetett tömeggyilkosság huszonötödik évfordulóján kezdődött. A Kínai Népköztársaság területén tilos nyilvánosan emlékezni erre a szörnyű eseményre. A rendőrség az idén is elfojtott minden tüntetési próbálkozást. Pekingben lezárták a Mennyei Béke teréhez vezető utakat, blokkolták az elektronikus hírközlő szervek adásait. Letartóztattak hatvan olyan személyt, akikről feltételezték, hogy részt vesznek tüntetés szervezésében. Ugyanakkor Hongkongban az idén is több mint tízezren emlékeztek meg a mintegy két és félezer áldozatot követelő vérengzésre. Szónokok, transzparensek követeltek szabadságot az egész kínai népnek.
Válaszul erre és az egész országban jelentkező ellenállási jelenségekre (művészek több városban rendeztek a hatóságok által nem engedélyezett kiállításokat), július 10-én úgynevezett fehér könyvet tettek közzé Pekingben. Ebben átértelmezik a Hongkong különleges státusát meghatározó kínai–brit szerződés fontos pontjait. A fehér könyv szerint a központi kormánynak „általános törvénykezési joga van” Hongkong felett. Megállapítja, hogy a szerződésben rögzített „magas fokú autonómia” az autonómiának arra a fokára korlátozódik, „amelyet a központi vezetés engedélyez”. 2017-ben lesznek ugyan szabad választások, de ezeken csak olyan jelöltek indulhatnak, akiket a Pekingben kinevezett választási bizottság jelöl. A fehér könyv szerint „a hongkongi autonómia magas fokát” szavatoló előírások változatlanul érvényesek, de „interpretálhatók”.
A fehér könyv közzététele Hongkongban nagy felháborodást keltett. Megalakult az Occupy Central nevű mozgalom, amelynek vezetői koordinálják a tüntetéseket, meghatározzák követeléseiket. Ők hirdették meg a július 1-jére, a kínai–brit szerződés érvénybe lépésének évfordulójára rendezett, eddigi legnagyobb, csaknem egymillió résztvevőt számláló tömegtüntetést is.
Az évfordulót megelőző hétvégén referendumra került sor. Nyolcszázezer hongkongi, a választásra jogosultak egynegyede vett részt interneten vagy a tizenöt erre kijelölt választási helyiségben a szavazáson. A 2017-es szabad választások megtartását követelték, ahol nem központilag meghatározott jelöltek között választhatnak. Ülősztrájkkal néhány órára megbénították Hongkong üzleti negyedének forgalmát. Az akciót a rendőrség felszámolta, de a szervezők további hasonló tüntetéseket helyeztek kilátásba. Tudják, hogy ez a pekingi vezetés egyik legérzékenyebb pontja, hiszen itt bonyolítják le a hatalmas birodalom külvilág felé irányuló pénzügyi és kereskedelmi forgalmának legnagyobb részét.
A népszavazást és a tüntetéseket a pekingi kormány illegálisnak nyilvánította. Az interneten töröltek minden ezzel kapcsolatos hírt. Mintegy ötszáz tüntetőt letartóztattak. A belügyminiszter kijelentette, hogy „a népköztársaság-ellenes csoportok igyekeznek megkaparintani a hatalmat, de a népfelszabadító hadsereg kész úrrá lenni az esetleges zavargásokon”. Ez a pillanatnyi helyzet.
