Vérszemet kaptak a tüntetők a "békés" rendőrök láttán
Több mint tíz nappal a súlyos összecsapásokba torkolló május elsejei, berlini tüntetések után rendkívül heves vita robbant ki az önálló tartománynak számító német főváros szenátusában a rendőrség jogairól, illetve fellépéséről.
A konzervatív-liberális ellenzék a berlini törvényhozásban kedden élesen támadta a kormányzó baloldali koalíciót, felelőssé téve a tüntetőkkel szembeni, általuk túl gyengének és erélytelennek tartott rendőrségi fellépés miatt.
Május elsején este az elmúlt évek legbrutálisabb tüntetésére került sor a főváros Kreuzberg nevű kerületében. Mintegy 5000 - elsősorban szélsőbaloldali - tüntető kövekkel és gyújtópalackokkal támadt a rendőrökre, lőfegyverek is előkerültek, a tömeg autókat gyújtott, illetve borított fel, s kirakatokat zúzott be. A mérleg: 479 rendőr sérült meg, s a hatóságok több mint 200 személyt őrizetbe vettek.
A parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy az erőszak tűrhetetlen méreteket öltött, a berlini szenátusi ellenzék azonban bizonytalannak, erélytelennek és általánosságban nem megfelelőnek nevezte a rendőri fellépést. A keddi vitában elsősorban a konzervatív képviselők bírálták a rendőrségért felelős szociáldemokrata belügyi szenátort, s az általa korábban kidolgozott, úgynevezett "deeszkalációs" stratégiát. Erhart Körting koncepciójának lényege a "kinyújtott karok" stratégiája, amelynek lényege, hogy a rendőrségnek a lehető legvégső határig tartózkodnia kell a kemény fellépéstől, ennek keretében például vízágyúk nem is alkalmazhatók.
Tény, hogy május elsején mindez "nem jött be", a szélsőséges tüntetők ugyanis a "békés" rendőrök láttán csupán vérszemet kaptak. A hatóságoknak csak órákkal később, késő éjszakára sikerült rendet teremteniük - írta az MTI.
Az ellenzéki CDU és az FDP mindennek kapcsán súlyos rendőrségi kudarcról beszélt. A konzervatív és a liberális képviselők sorra álltak elő "megkésett" tippjeikkel. Így hangoztatták, hogy vízágyúk bevetésére lett volna szükség, a tűzoltókat nagyobb létszámban kellett volna kivezényelni, s általánosságban a rendőrségnek jóval erélyesebben kellett volna fellépnie. A CDU berlini szenátusi frakcióvezetője, Robbin Juhnke felolvasta több rendőr közös levelét, amelyben az aláírók amiatt panaszkodtak, hogy a tüntetők gyalázták, sértegették és fenyegették őket. A konzervatív képviselő mindezt megengedhetetlennek nevezte.
A rendőri fellépést, illetve a hatósági jogköröket a történtek nyomán hamarosan a Bundestag is napirendre tűzi. Wolfgang Scha:uble belügyminiszter közölte, hogy mindezt külön is megvitatja tartományi kollégáival. Guido Westerwelle szabaddemokrata pártelnök pedig azzal vádolta a berlini rendőrségért felelős szociáldemokrata szenátort, hogy az óvatos rendőri bevetéssel "a jogállam gyökereit" veszélyezteti.
