Vasárnap döntő
Az, hogy a brit teniszező, Andy Murray bejutott a wimbledoni döntőbe, rögtön azt eredményezte, hogy a feketepiacon az egekbe szöktek a jegyárak. A férfi egyes döntőjére eredetileg nagyjából száz fontba kerülő belépők egyes internetes honlapokon több ezer fontért cserélnek gazdát.
A feketepiacon pedig van, aki már húszezer fontot is megpróbált elkérni a legkapósabb jegyekért. Sőt, már megjelentek a bajnokság hivatalos honlapját utánzó internetes oldalak is, amelyek az óvatlan rajongóktól beszedték a pénzt, de jegyet nem adtak érte. A szervezők az ügyben nyomozást kezdtek, és mindenkit óvatosságra intenek.
A teniszbajnokság népszerűségét sokan próbálják meg kihasználni, természetesen többnyire törvényes keretek között. Ha már az ott lakók ilyenkor kénytelenek a környékre zúduló tömeggel járó kellemetlenségeket elviselni, legalább az előnyeiből is részesülhessenek.
Van, aki az udvarát adja bérbe parkolónak, mások az elmaradhatatlan slágert, tejszínhabos epret árulnak a pályák környékén, ám a legszellemesebb ötlet Sabrina Sayedé. A húszéves egyetemista profi üzletembereket megszégyenítő éleslátással fedezett fel egy piaci rést.
Szabrina ugyanis bérsorbanállást vállal. Az interneten hirdeti, sőt árverezi szolgálatait. Minden nap reggel ötkor beáll a sorba, és mindaddig sorakozik, amíg a pénztár ki nem nyit, megkímélve ezzel a lusta, ám jómódú sportbarátokat a hajnali sorállástól. Az ötlet kifejezetten jövedelmezőnek bizonyult. Míg más egyetemisták hiába keresnek nyári munkát, Szabrina elégedett lehet, mert igen jól keresett a teniszbajnokság első és mindeddig egyetlen „bérsorbanállójaként”.
