Várhelyi Olivér biztosjelölt szavai alapján Magyarország nem lehetne EU-tag a jogállamiság helyzete miatt
Csütörtökön reggel 8 órakor kezdődött Várhelyi Olviér, az Orbán-kormány bővítési biztosjelöltjének meghallgatása az Európai Parlamentben a külügyi szakbizottság (AFET) brüsszeli ülésén, ahol elsősorban bővítési és szomszédsági koncepciójáról kérdezték, de kérdések tömegét kapta arról, hogy tudja-e garantálni, hogy függetlenül fog dolgozni az Orbán-kormány érdekeitől.
A függetlenségét firtató kérdésekre Várhelyi Olivér többnyire általánost választ adott. Megkérdőjelezték az elkötelezettségét, hogy a Magyarország ellen a 7. cikkely szerinti eljárás nyomán megfelelően számon tudja kérni a jogállamisági követelményeket a nyugat-balkáni országok csatlakozásában. Az éles kérdésre általánosságban annyit mondott, hogy objektív szempontokat fog csak figyelembe venni a csatlakozási tárgyalásokban, ha bővítési biztos lesz.
A liberális frakció aggodalmát fejezte ki, hogy Várhelyi Olivér Orbán Viktor törekvéseit képviseli, és hogy a magyar miniszterelnök úgy tesz, mintha a bővítési biztosi pozíciót a sajátjának tekintené. Emlékeztették, hogy a magyar miniszterelnök a Türk Tanács bakui ülésén ígéreteket tett, hogy az EU majd jobb partneri viszonyt alakít ki a türk országaival.
Lehetőséget adtak Várhelyi Olivér nek, hogy elhatárolódjon Orbán Viktortól, de nem tette meg, csak azt hangsúlyozta, hogy megválasztása után csak az EU érdekei szerint, másoktól függetlenül fog dolgozni.
Ezt a választ a liberális frakció elégtelennek ítélte meg. – Hogyan tudja garantálni, hogy függetlenül fog dolgozni az Orbán-kormánytól, illetve mit tenne egy olyan csatlakozni kívánó országgal, amely úgy sérti a jogállamiságot, ami ha tagállam lenne, akkor a 7-es cikkely szerinti eljárást vonná maga után?” – tették fel a kérdést a biztosjelöltnek. A pontos választ ebben az esetben nem tudta megkerülni, így elmondta, hogy szükség esetén felfüggesztené a csatlakozási tárgyalásokat, amíg a kérdéses ügyekben nem változtat az érintett ország.
Várhelyi Olivér szavai szerint Magyarország lényegében nem lehetne tagja az EU-nak a jogállamiság helyzete miatt, ha most kívánna csatlakozni az EU-hoz.
Magyarországgal szembeni azután indították el a 7. cikkely szerinti eljárást, hogy a Sargentini-jelentés számos problémát tárt fel a jogállamiság érvényesülése és a demokratikus intézményrendszer működése tekintetében. Az Európai Parlament kétharmados többséggel fogadta el a jelentésben foglalt állításokat, így elindult az eljárás. A büntetés akár az lehet, hogy felfüggesztik Magyarország szavazati jogát az Európai tanácsban. Ez a legsúlyosabb büntetés, amelyet tagország kaphat.
Ezek után meglehetős derültséget váltott ki az ülésteremben Gál Kinga fideszes EP-képviselő kérdése Várhelyi Olivérnek, miközben ugyanis a biztosjelöltre záporoztak a szakmaiságát és a függetlenségét firtató kérdések,
Gál Kinga arra volt kíváncsi, hogy Várhelyi Olivár csapatjátékos-e. Meglepő módon Várhelyi Olivér erre igennel felelt.
Szakmai kérdésekben már viszonylag könnyebb dolga volt Várhelyinek, de hogy az EP-frakciók is így látják majd-e, az egyelőre nem derült ki.
A Nyugat-Balkán országainak csatlakozási folyamata az Orbán-kormány számára fontos, ennek szellemében Várhelyi Olivér utalt arra, hogy az EU több tagországa lassítja a bővítést, mert nem látják, hogy megfelelő jogállami és gazdasági színvonalon állnának ezek az országok. Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését szeretné elérni, szerinte ezek az országok érdemi reformokat hajtottak végre. A szociáldemokrata frakció (S&D) azonban emlékeztette, hogy a bővítésről volt vita az kormányokat tömörítő Európai Tanácsban, ahol elsősorban a végrehajtott reformok és a gazdasági állapotok miatt vetették el a csatlakozási tárgyalások érdemi folytatását - ezzel utaltak arra, hogy nem politikai okokból vetették el a folyamatot.
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekülése és a magyar hatóságok által neki adott menedékjog több ízben szóba került, vagyis hogy miképp várható el, hogy figyelembe veszi Várhelyi Olivér a jogállamiságot, ha a az Orbán-kormány, amelynek ő a jelöltje, ilyet tesz. A biztosjelölt szerint mivel a menedékjog kiadása tagállami hatáskör, neki nem lesz illetékessége ilyen esetekben.
Törökországot Várhelyi Olivér az EU kulcsfontosságú gazdasági partnerének nevezte, hozzátéve, hogy közel 4 millió menekültet tart vissza az ország, emiatt fontos, hogy ebben segítse az EU az országot és jó viszonyt tartson fenn. Megjegyezte, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a török offenzívát Szíriában, és az EU-nak ennek függvényében is kell alakítania szomszédságpolitikáját. Később elmondta, hogy az EU-nak támogatnia kell a menekültek önkéntes visszatérését Szíriába, ha ennek a körülményei adottak.
Gyöngyösi Márton is felemlegette Orbán Viktor hírhedt megjegyzését, miszerint Törökországnak segítséget nyújt az EU-csatlakozás felgyorsításában, ha Várhelyi Olivér kapja posztot. Az ígéretről Várhelyi Olivér nem nyilvánított véleményt, de újfent azt állította, függetlenül kíván tevékenykedni, ha megválasztják.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy továbbra is támogatni kell Törökországban a civil társadalmat és az ország részvételét az Erasmus-programban. Hozzátette, ha a csatlakozási tárgyalások kiújulnak, akkor foglalkozni kell a bebörtönzött újságírók kérdésével is.
Ukrajnával kapcsolatos kérdésekre Várhelyi Olivér elmondta, hogy az EU-nak minden támogatást meg kell adnia az országnak, hogy megőrizze szuverenitását Oroszországgal szemben, még az oroszokkal szembeni szankciók fenntartása árán is – utóbbi az Orbán-kormány szerint káros.
