Választási törvény trükkökkel

Kerüli a politikailag korrekt „roma” megnevezést, és büszkén mondja magáról, hogy „cigány”. Lakatos Béla röviddel ezelőtt még éppen ilyen büszke volt arra, hogy a kormányon levő Fidesz tagja. A párt értékeit képviseli, mert „konzervatív, katolikus családban” nőtt fel. Azért is lépett be az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett jobboldali, nemzeti érzelmű pártba, mert remélte, hogy sokkal többet tehet majd a krónikusan hátrányos helyzetű, elszegényedett és diszkriminatív módon megkülönböztetett romákért. Az északnyugati országrészben levő kisváros, Ács polgármestereként, ahol, nem csak a romák, de a településen többségben levő magyarok szavazatával is, kétharmados többséggel választották meg, 2010 óta ez egészen jól sikerült neki. Lakatos iskolaigazgatóként több éven át nagyon sokat tett a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetése ellen.

Most, 45 évesen, a Fideszből való kilépéssel fenyegetődzik, mert a pártja által keresztülvitt választási törvényben van egy olyan trükk, amelynek eredményeként a tavaszi parlamenti választásokon sok roma szabad választáshoz való joga korlátozott lehet. A Nemzeti Választási Iroda éppen most küldte meg a választóknak azt a regisztrációs nyilatkozatot, amelyben felszólítják a választókat, hogy nyilatkozzanak nemzetiségi hovatartozásukról. Hogyha a választók ezt meg teszik, akkor elveszítik azt a jogukat, hogy valamelyik pártlistára szavazhassanak. Ehelyett csupán arról szavazhatnak, hogy az adott nemzetiségi szervezetek kit küldjenek a parlamentbe, aki majd ott képviseli őket. Erről a jogi helyzetről a Választási Iroda nem tájékoztatta a polgárokat, panaszolja az egyik új roma párt, a Magyarországi Cigány Párt (MCP), amely szintén indulni akar a választásokon.

„Ezt a törvényt ebben a formában a Fidesz nem egyedül alkotta meg, hanem egy szélsőjobboldali párt is támogatta” – szitkozódik Lakatos polgármester. „Választanunk kell az etnikai identitásunk és az általános választójogunk között” – fűzi hozzá Makai István, aki a roma önkormányzat budapesti szekciójának az elnöke. Makai, más roma szervezetekkel együttműködve, kampányt kezdeményezett ezen etnikai regisztráció ellen.

Kisebbségenként egy képviselő

Ezzel szemben a kormány azzal az érveléssel védelmezi a szabályozást, hogy a képviselők révén a kisebbségek könnyebben bejutnak a parlamentbe, mert a politikai pártok jelöltjeivel szemben nekik csak a szavazatok negyedére van szükségük. A 2011-es népszámlálás adatai szerint összesen 308 957 roma él Magyarországon. A 10 milliós lakosságon belül létező 13 kisebbségi csoport közül a romáké a legnagyobb létszámú. A romákon, a németeken és a szlovákokon kívül egyetlen kisebbségi csoportnak sincs a parlamentbe kerüléshez előírt legalacsonyabb választói létszámnál több tagja.

Egyébként függetlenül attól, hogy hány szavazatot kapnak, minden nemzetiségi csoport csak egy képviselőt küldhet a népképviseletbe. Amennyiben nem érik el a kötelezően előírt minimumot, akkor az érintett csoport csak egy, szavazati joggal nem rendelkező „szóvivőt” küldhet a parlamentbe. Összehasonlításként: a szomszédos Romániában 18 etnikai kisebbség rendelkezik egy-egy parlamenti hellyel. A képviselőket a kisebbségek érdekképviseleti szervezetei választják meg, és a képviselőknek szavazati joguk is van.

A kételyeket ébresztő magyar szabályozás a már 2013 áprilisában elfogadott új választási törvényből vezethető le – de a baloldali, illetve a liberális ellenzék mostanáig nem lépett fel ellene. A roma szervezetek magukra maradtak a tiltakozásukkal. De még magában a roma közösségben sincs egység, annak ellenére sem, hogy a Roma Önkormányzat elnöke, Farkas Flórián évek óta a Fidesz egyik üdvöskéjeként jelen van a parlamentben.

Az is elképzelhető, hogy éppen az ellenzéki aktivitás hiányának köszönhető, hogy ez ügyben még sem Áder János államelnök, sem az alapjogok ombudsmanja nem foglalt állást. Az MCP mindkét hivatalos személyt felkérte, vizsgáltassa meg, hogy a kisebbségi nyilvántartásba vételi szabály megfelel-e az alkotmányos követelményeknek. A példaként szolgáló roma, Lakatos, belsőleg valószínűleg leszámolt a Fidesszel. Egy év óta hiába vár időpontot a kormányzati szervektől arra, hogy kifejthesse a kormányzat „fejetlen” roma politikájával kapcsolatos bírálatát. A választási törvényben levő kisebbségi szabályozás most csordultig töltötte a hordót. „A király meztelen” – hangzik a lesújtó véleménye.

A romák Magyarországon

Kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés. A szélsőjobboldali, félkatonai „Magyar Gárda” felvonulásai a roma településeken, a médiában megjelenő verbális kirohanások: Magyarországon számos alkalommal sor kerül az ország legnagyobb létszámú nemzeti kisebbségével, a romákkal szembeni ellenséges megnyilvánulásokra. Az elmúlt évben a szélsőségesen jobboldali magyar publicista, Bayer Zsolt, az egyik cikkében azt írta, hogy a „legtöbb cigány olyan, mint az állat”, „alkalmatlan az emberi együttélésre”. A dolognak az a pikantériája, hogy Bayer a kormányzó Fidesz alapító tagja. A publicista kijelentése erős bírálatokat kapott. Vivian Reding EU-igazságügyi biztos pedig azt mondta, hogy „a rasszizmusnak, a gyűlöletbeszédnek és az intolerancia egyéb formáinak nincs helyük az EU-ban”.

Fordította: dr. Gonda László