Uzi Rabi: Obama le kell mondjon arról, hogy teljes békeegyezményt erőltessen ki

Drámai változások söpörnek végig a Közel-Keleten – szögezte le dr. Uzi Rabi. „A szemünk előtt tűnnek el a színpadról a 21. század acélöklű diktátorai, mint például Mubarak, Ben Ali és mások, és új politikai formációk lépnek fel, új kihívásokkal kell szembenézni” – fogalmazott a Tel-Aviv Egyetem professzora.

Álláspontja szerint az arab tavasz nyomán több helyen a radikális iszlám szerezte meg a vezetést. Egyiptomban, Tunéziában és valószínűleg más országokban is a Muzulmán Testvériség fogja alakítani a folyamatokat. „Nehéz pontosan megmondani, hová fognak kifutni az események, de az látható, hogy a Muzulmán Testvériség Nyugat- és Izrael-ellenes politikáját figyelembe kell venni” – mondta.

Dr. Uzi Rabi hangsúlyozta, hogy egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán óriási fenyegetést jelentene, és ezt meg kell akadályozni. Véleménye szerint a 2013-as év vízválasztó lehet a térség szempontjából. Az Egyesült Államoknak és európai szövetségeseinek meg kell határozniuk azt a stratégiát, hogyan fogják rábírni Iránt arra, hogy az ENSZ-határozatoknak és egyéb nemzetközi egyezményeknek megfelelően kezelje nukleáris fejlesztéseit” – mondta, hozzátéve, hogy 2013 azért is nagyon fontos, mert Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pozíciója nem teljesen stabil.

„Körülbelül három hét múlva esedékes Barack Obama amerikai elnök izraeli látogatása. Biztosak vagyunk benne, hogy Obama elnök egészen más üzenettel fog előállni, mint négy évvel ezelőtt” – mondta a szakember. Hozzátette, hogy az amerikai delegáció előre jelezte, arra vannak felhatalmazva, hogy „ne bánjanak óvatosan a közel-keleti kérdésekkel.” „Úgy gondoljuk, Obama le kell mondjon arról, hogy teljes békeegyezményt erőltessen ki, mert jelen helyzetben egy szerényebb megoldás a reális célkitűzés” – fogalmazott dr. Uzi Rabi.

Megismételte, hogy az arab tavasz olyan folyamat, amelynek végkimenetelét egyelőre nem látni, így azt sem tudni, milyen erők kerülnek hatalomra. „Ha olyan pártok emelkednek fel, amelyek baráti kezet nyújtanak Izraelnek, elkezdődnek a tárgyalások. Ellenben ha olyan szervezetek emelkednek fel, amelyek csak diktálni akarnak, mint a Hamasz, a Hezbollah vagy az Iszlám Dzsihád, akkor Izrael acélököllel fog válaszolni ezekre a kihívásokra” – mondta a közel-keleti térség jövőjével kapcsolatban dr. Uzi Rabi.

„A merénylő csak a golyó, amit valaki kilő egy fegyverből”

Dr. Anat Berko előadásában elmondta, hogy közel húsz éve készít interjúkat izraeli börtönökben lévő merénylőkkel, köztük több olyan öngyilkos merénylővel, akinek meghiúsult a terrorakciója („megnyomták ugyan a gombot, ám valamilyen technikai hiba miatt nem robbant fel a bomba”). Ezek a kutatások rávilágítanak arra, hogy milyen a terroristák mentalitása, és mi a mozgatórugója a terrorakciókat megrendelő szervezeteknek – mondta.

Felidézte a közelmúltban Bulgáriában történt robbantásos

merényletet. „Ez az akció Európában történt. Azzal a robbanószerkezettel besétálhatott volna a budapesti operaházba, és ott is felrobbanthatta volna” – érzékeltette a helyzet súlyosságát dr. Anat Berko.

Kiemelte ugyanakkor, hogy nem szabad általánosítani: az iszlám világ nagy része ugyanis elutasítja az öngyilkos merényleteket.

Az öngyilkosság általában egy rendkívül mély, megoldatlan pszichológiai problémából fakad. A szélsősége iszlám tekintetében az öngyilkos merénylő ugyanakkor egy jobb világ, egy jobb jövő reményében teszi ezt. Az ilyen emberek nem áldozatként, hanem mártírként tekintenek magukra – mondta.

Elmondása szerint általánosságban megfigyelhető, hogy azok a terroristák, akik elindítják az öngyilkos merénylőket, a saját családtagjaikat nem küldenék a halálba.

A terrorakciók hátteréről szólva elmondta, muszáj, hogy valaki kiküldje a merénylőt. „A merénylő csak a golyó, amit valaki kilő egy fegyverből” – illusztrálta egy képpel, hozzátéve, hogy a szóban forgó emberek általában nagyon szegény, szerencsétlen, lelkileg összetört emberek.
Felidézte, hogy amikor interjút készített a kiküldőikkel, megkérdezte, nem zavarja-e őket, hogy halálba küldik a saját emberüket is. Azt a választ kapta, hogy „ők a parancsnokok, az ő feladatuk kiküldeni ezeket az embereket, a merénylő pedig a katona, akinek az a feladata, hogy engedelmeskedjen”.
„Én az izraeli hadseregben alezredesi rangban vagyok. El tudom mondani, hogy az izraeli hadseregben a parancsnokok elöl mennek, és ha bármelyik katonájának baja esik, ő maga felel érte” – mondta dr. Anat Berko.

A szakember kutatási szerint az öngyilkos merénylők legtöbbször gyenge idegzetű, törékeny, döntésképtelen emberek. Vannak, akik kitörési pontnak látják ezt a lehetőséget, ezért könnyű őket beszervezni és a halálba küldeni.
„Kiképzése alatt a merénylő megtanulja, hogy élet és halál ura tud lenni. Felszabadul benne az önbizalom, hogy ő dönt mások élete felett. Olyan érzés keríti hatalmába őket, mintha istenek lennének” – mondta. Hozzátette, a fiatalok esetében megfigyelhető, hogy még nem alakult ki teljesen a nemi identitásuk, a kiképzés folyamata hozzásegíti őket, hogy férfiasabbak legyenek.

Dr. Anat Berko szót ejtett a női öngyilkos merénylőkről is, akiknek egy része azért vállalja a terrorakciót, mert ezzel a lépéssel a társadalom és családjuk előtt visszaszerezhetik elvesztett becsületüket. Elmondása szerint egyes közösségekben nagyobb aggodalmat okoz az, hogy egy robbantás után a női merénylő intim testrészei közszemlére kerülhetnek, mint az, hogy embereket öl. Hozzátette, az öngyilkos merénylők családjai a robbantás után havi apanázst kapnak. Elmondta azt is, rendkívül szomorú azt látni, hogy bizonyos helyeken a gyerekek többsége nem orvos vagy mérnök szeretne lenni nagykorában, hanem merénylő.