Üres zseb, üres ígéretek
Az osztrák sportszergyár hiába reménykedett: a hosszú nevű, kettős állampolgárságú sejk nem mentette meg a csődtől. A Franz Kneissl nevét viselő kicsi, patinás tiroli sílécgyártó hónapok óta hallgatja az üres ígéreteket, a 28 munkatárs pedig hiába várja a fizetését. Az ilyesmi Ausztriában nem mindennapos.
Tavaly novemberben még kerek volt a világ. Mohamed Bin Issza Al Dzsaber bejelentette: 60 százalékos tulajdonrészét tőkeemeléssel 99 százalékra egészíti ki, és ezzel magára vállalja a kereken 1,2 millió eurós adósság rendezését – vagyis a cég megmentését. A tőkeemelés bejelentésének pillanatáig a pénzükre váró hitelezők ötször fordultak végrehajtási kérelemmel a kufsteini kerületi bírósághoz. Ezen kívül döntésre várt az egyik korábbi tulajdonos csődeljárási kérelme.
A sejk pénze megoldást jelentene minderre a problémára– igaz, a Kneissl már évek óta takaréklángon termel, a korábbi forgalom harmadára csökkent, s 2009-ben alig 15 ezer lécet gyártott. Kétségbeesett próbálkozásként „életmód” vállalattá képezte át magát, és a termékskálát bőrdzsekitől a kerékpárig sok más cikkel bővítette.
A baj csak az, hogy az ígért tőkeemelés várat magára. Nem példa nélküli az eset: a szaudi illetőségű, osztrák útlevéllel is rendelkező sejk ugyanígy hagyta el az Austrian Airlines megmentésére beígért 150 millió eurós tőkeinjekciót. És ha nem teremt elő egy hónapon 20 millió eurót, akkor a Schwarzenberg- palota-hotel terve is ugrik.
Pedig milyen jól indult ausztriai karrierje. 2002-ben a bécsi Ringstraßen megvásárolta és sok millióért átépítette a Grand Hotelt – hogy aztán öt év múlva átellenben, a Ring túlsó oldalán finom kis butik hotelt nyisson. Ezek után senki nem csodálkozott azon, hogy megszerezte a nem eladó, de üzemeltetőt kereső patinás Schwarzenberg- palota-szálló évtizedekre szóló használati jogát.
A nagy remények az Austrian Airlines kalanddal látszottak szertefoszlani: akkor, 2008-ban Al Dzsaber arra hivatkozott, hogy a bajba került légitársaság vezetői hamisan tárták elé a mérleg adatait, vagyis becsapták. A valós deficit mérete annyira sokkolta, hogy visszalépett a vállalástól. Az AUA nem hagyta annyiban, bírósághoz fordult – a per máig tart. Az eddigi részeredmény egyébként a sejket igazolja..
Hiába vár a sejk pénzére a Modul bécsi magánegyetem, és így járt több kisebb-nagyobb vállalkozás is. Nem csoda, hogy felvetődik a kérdés, vajon van-e egyáltalán vagyon a háttérben?
Van. A Forbes listáján Al Dzsaber a 93. helyezett, 7,5 milliárd dollárral. A baj csak az, hogy a vagyon nagy része ingatlanokban és vállalkozásokba fekszik, és a gazdasági válság nyilvánvalóan alaposan csökkentette Al Dzsaber mozgatható pénzét. Más baj is van: Al Dzsabert nemrégiben Egyiptomban okirat-hamisításért és részvényárfolyam-manipulációért két év börtönbüntetésre ítélték. Az ügyet bécsi képviselője igen diszkréten kezeli.
A Kneissl viszont még mindig reménykedik. Érthető, ha tényleg elmarad a tőkeinjekció, a cég lehúzhatja a rolót.