Az ukrán lakosság retteg, elnökük videóüzenetben nyugtatta őket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár „népköztársaságok" Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most "nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára".

„Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon" 

–  hangoztatta az államfő. Hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezett a helyzet békés, diplomáciai úton történő rendezése mellett.

„Csakis ezt az utat követjük" – emelte ki. Zelenszkij leszögezte egyúttal, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.

„A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk. Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje" 

– fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától önhatalmúlag a Krím-félszigetet, majd robbantotta ki a fegyveres konfliktust a Donyec-medencében.     "Egy ország, amely nyolc éve támogatja a háborút, nem tudja fenntartani a békét, ahogy állítja" - jelentette ki az államfő.

A Kreml változatlanul tagadja Kijev vádjait, amelyek szerint a kezdetektől fegyverekkel és katonákkal segítette a Donyec-medencei szakadárokat, a térségben dúló konfliktust pedig Moszkva "polgárháborúnak", Ukrajnán belüli belháborúnak nevezi.

Zelenszkij videóüzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nemzetközileg elismert határai Oroszország lépései ellenére is változatlanok maradnak. Szavai szerint Ukrajna egyértelműen szuverenitása és területi integritása megsértésének minősíti Oroszország legutóbbi lépéseit. Kiemelte, hogy e döntések következményeiért minden felelősség Oroszország politikai vezetését terheli.

„A megszállt donyecki és luhanszki régiók függetlenségének elismerése azt jelentheti, hogy Oroszország egyoldalúan kilép a minszki egyezményekből, és figyelmen kívül hagyja a normandiai keretek között hozott döntéseket" 

–  szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy ez aláássa a béketörekvéseket és lerombolja a tárgyalási formátumokat.

A Donyec-medencei konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vesz részt.

Kijev utcáin elkeseredett tüntetők jelentek meg arra a hírre, hogy Oroszország elismeri a lázadók által birtokolt területeket.

Az emberek azt mondják, készek megvédeni az országot, ha szükséges. "Nagyon meg vagyok döbbenve" - ​​mondta az AFP hírügynökségnek egy 22 éves szakács, aki Donyeckből, a két lázadó terület egyikének fővárosából származik. Artem Ivaschenko a "legijesztőbb hírnek" minősítette az elismerő döntést azóta, hogy 2014-ben elmenekült a régióból.

"Itt élek, már elvesztettem a szülőföldem egy részét, elvették, így meg fogom védeni" 

–  tette hozzá Artem.

Maria Levcsiscsina, egy másik kijevi lakos az Associated Pressnek azt mondta:

"Miért kellene Oroszországnak elismernie ezeket a területeket? Ha a szomszédok odamennek hozzád és azt mondják: "Ez a szoba a miénk lesz", érdekelne a véleményük vagy sem? Ez a te lakásod, és mindig is a te lakásod lesz."

Úgy vélte, az oroszok nyugodtan elismerhetnek, amit akarnak, de véleménye szerint ez háborút is provokálhat, mert a normális emberek a hazájukért fognak harcolni.

(Kiemelt kép:  München, 2022. február 19. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal az 58. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia második napi tanácskozásán Münchenben 2022. február 19-én. MTI/EPA/Ronald Wittek)