Ukrajnában kihirdették a hadiállapotot, az Egyesült Államok keményen elítélte az orosz agressziót
Petro Prosenko ukrán elnök hétfőn aláírta az erről szóló dokumentumot, így
Ukrajnában november 28-án, szerdán reggel nyolc órakor életbe lép a 30 napos hadiállapot.
A hadiállapot bevezetését hétfő este a kijevi parlament is megszavazta, és nem az egész országban, hanem csaka az Oroszországgal szomszédos tíz megyében – Odesszában, Mikolajivban, Herszonban, Zaporizzsjában, a szakadár Donyeckben és Luhanszkban, Szumiban, Harkivban, Csenyivcben és Vinnicjában – léptetik életbe. Ezt 276 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban.
Korábban Petro Porosenko egy televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy a 30 napos hadiállapot nem jelent hadüzenetet, mindössze Ukrajna védelmi képességének a megerősítése a célja az orosz agresszió nyomán. Ennek megfelelően az ukrán vezérkar teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget, és részleges sorozást is elrendelnek. A védelmi minisztérium közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) is készültségbe helyezték. Állampolgári szabadságjogok korlátozásáról nincs szó, a jövő évi elnökválasztást pedig megtartják. Utóbbit akkor fenyegette volna veszély, ha a hadiállapotot 60 napra vezetik be, a március 31-i megméretés kampánya ugyanis december 31-én kezdődik. A hadiállapot bevezetéséről szóló eredeti javaslatban, amelyről az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntött, még 60 nap szerepelt.
A Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szorosnál vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették. Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határvédelmi egysége tüzet nyitott a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült. Két súlyos sérült egyike válságos állapotban van. Mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg, 23 ukrán tengerészt, illetve tengerésztisztet tartóztattak le, akiket a szimferopoli bíróságon akarnak törvény elé állítani illegális határátlépés vádjával.
Oroszország azt állítja, hogy az ukrán hadihajók tiltott területre, ami a 2014-ben annektált Krím félsziget felségvizeit jelenti, csakhogy – hívja fel a figyelmet a Kyiv Post – egy 2013-as szerződés szerint a Kercsi-szorost mind a két ország használhatja. A Kercsi-szoros a Krím félszigetet választja el a Taman félszigettől, amely Oroszországnak a Krasznodari határterületen fekvő része. Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy az Egyesült Államokkal együttműködve tervezett provokációt hajtott végre.
A vasárnapi incidens miatt Ukrajna kérésére a NATO hétfőn rendkívüli ülést tartott, ami után Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára a foglyul ejtett ukrán tengerészek szabadon bocsátását követelte. Emlékeztetett, hogy három NATO-tagország – Törökország, Románia és Bulgária is a Fekete-tenger partján fekszik.
A NATO után rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, de a testületben a programról sem sikerült megállapodni. Miután leszavazták az ukrán felelősséget firtató orosz határozat-tervezetet, Dmitrij Poljanszkij helyettes ENSZ-nagykövet kivonult a vitáról.
Beszédében Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azt állította, Ukrajna szuverenitásának a durva megsértéséről van szó. – Ez egy olyan provokáció volt, amelyet a nemzetközi közösség soha nem fogadhat el. Ukrajna mellett állunk az orosz agresszióval szemben – hangsúlyozta a politikus, jelezve, az Egyesült Államok fenntartja a Krím félsziget 2014-es annektálása miatt Oroszországgal szemben hozott szankciókat.
