Újratemetési taktika
Amit Kövér László megengedhet magának Budapesten, azt nem teheti meg Romániában is. Így reagált Victor Ponta a Magyar Országgyűlés elnökének nyilatkozatára, amelyben „barbárnak” és „paranoiásnak” nevezte a Nyirő-újratemetést elutasító román kormányt. Az alig egy hónapja hivatalban lévő román miniszterelnök közölte, egy héten belül tárgyal Orbán Viktorral a kialakult konfliktusról, hogy figyelmeztesse: a hasonló akciók a jelenleg zajló választási kampányban a szélsőséges erőknek (az erdélyi Magyar Polgári Pártnak, illetve a Jobbiknak) kedveznek. És bocsánatkérésre számít a magyar kormányfőtől. Az évek óta romló román–magyar diplomáciai kapcsolatok az utóbbi napokban „megzuhantak”: az eddigi távolságtartó viszony most elutasítóvá vált. PARÁSZKA BORÓKA írása.
A fordulat nem volt váratlan. A román kormány álláspontja Nyirő-ügyben azután változott, hogy a jobboldali Ungureanu-kabinetet felváltotta a szociáldemokrata–liberális koalíció. Amíg az RMDSZ által támogatott demokrata–liberálisok voltak hatalmon, a román kormány nem ellenezte az újratemetést. Sőt, az eredeti tervek szerint úgy volt: Kelemen Hunor kulturális miniszterként Szőcs Gézával közösen vesz majd részt a szertartáson. Az RMDSZ elnöke elismerte, hogy volt egy ilyen forgatókönyv, de hozzátette, szerinte vállalhatatlan, ahogyan Nyirő a nyilas mozgalommal kapcsolatban állt.
Az új román kormány azonban semmiféle engedményre nem volt hajlandó: már az elhunyt holttestének hazavitelét sem engedélyezték, egyértelműen elutasították azt a politikai örökséget, amelyet Nyirő képvisel.
Az eredeti tervek szerint a csíksomlyói ünnepi vonat vitte volna a koporsót Erdélybe, de a bukaresti tiltást követően – néhány nappal a tervezett ceremónia előtt – Budapest „újratemetési taktikába” kezdett: az exhumált tetemet elhamvasztották, a hivatalos indoklás szerint azért, mert így engedély nélkül be lehet vinni a hamvakat Romániába, és a temetés a tiltás ellenére megtörténhet.
A román külügy válaszában azonnal jelezte: sérelmezi, hogy a Ponta-kormány temetésre vonatkozó álláspontját Budapesten nem veszik figyelembe, s elutasították, hogy a hamvak bevitelével ki akarják játszani a döntést.
Bukarestben bekérették a magyar nagykövetet (elfoglaltságára való hivatkozással nem jelent meg), a külügyminiszter pedig azt üzente: a román hatóságok – ha kell – akár egy konzervdobozt is meg tudnak találni, nem lehet semmit becsempészni a tudtuk nélkül Romániába.
Eredetileg egész Erdélyt érintő megemlékezés-sorozatból állt volna Nyirő hamvainak hazavitele: Máriaradnán, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában is rendezvényt szerveztek a székelyudvarhelyi újratemetés előttre.
A nagyszabású tervek miatt többen – az RMDSZ-es székelyudvarhelyi polgármester, Bunta Levente is – azzal vádolták a szervezőket: kampánycélokra használják a temetést, és Nyirővel Kövér László a Magyar Polgári Párt és elnöke, Szász Jenő mellett kampányolt.
A budapesti hamvasztás és a bukaresti tiltakozás után a koporsós körmenet tervét elvetették a szervezők, a temetés tervezett időpontja előtt azt sem lehetett tudni pontosan, ki és hogyan szállítja az író hamvait Erdélybe. A múlt hét végén olyan félhivatalos sajtóértesülések láttak nyilvánosságot, hogy a hamvakat tartalmazó urnát a szervezők magánemberként vitték be az országba.
Múlt szombaton a Hargita megyei hatóságok feltartóztattak egy taxit, amelyben Lukács Csaba újságíró, az újratemetés „kommunikációs vezetője” ült. Az ellenőrzést végző rendőrök valóban találtak Lukácsnál egy urnát, amelyről csak több óra után derült ki, hogy üres. Az urna „utaztatásával” kapcsolatban a kommunikációs vezető annyit mondott: figyelemfelkeltésnek szánta az akciót, hogy demonstrálja, nem illik emberek hamvai után kutatni. A magyar sajtóban az eljárás úgy látott napvilágot, hogy a román hatóságok „hajtóvadászatot” folytatnak Nyirő hamvai után.
Tény, hogy a pünkösdi hétvégén, amelyen évről évre tízezrek zarándokolnak Hargita megyébe, mindig fokozott ellenőrzést tart a rendőrség a közutakon, rendszeresen megállítja a személygépkocsikat, nemcsak a forgalom irányítása-szervezése miatt, hanem azért is, hogy a csíksomlyói tömeges rendezvényt biztosítsák. Filip Gheorghe, a Hargita megyei rendőrszóvivő jelezte: most sem tértek el a szokott eljárásrendtől, és betartottak minden törvényi előírást. Lukács Csaba mellett azonnal szolidaritási akció indult, többen tiltakozást szerveztek a „megmentésére”, mielőtt az érintett maga bejelentette volna: tulajdonképpen saját akciója volt a különös demonstráció.
A rendőrségi közjáték után a Hargita megyei prefektus két nappal a temetés előtt adminisztratív okokra hivatkozva felfüggesztette a temetkezési engedélyt, mert a székelyudvarhelyi önkormányzat hibás iktatószámmal bocsátotta ki a temetkezési igazolást. Bunta Levente polgármester azonnal nyilatkozatot adott ki, amelyben felelősséget vállalt az okiratért, és jelezte: a temetésnek nincs közigazgatási akadálya. Ennek ellenére a szervezők elhalasztották a szertartást, amelyre később azonban sort kerítenek – jelentette be az újratemetésért felelős Országgyűlési Hivatal megbízottja, Fráter Olivér.
Bár az erdélyi magyar sajtóban csak „székely apostolként” emlegetett Nyirő hazavitele nem az eredeti forgatókönyv szerint zajlott, az arra épített kampány hatékony és erős akciónak bizonyult.
A Tőkés László által támogatott Erdélyi Magyar Néppárt mögött hónapok óta lépéshátrányban lévő Magyar Polgári Párt a temetés körüli vitában a figyelem középpontjába került. Nemcsak Szász Jenőre irányult reflektorfény, hanem Kövér Lászlóra is: Marosvásárhely főterén óriásplakát hirdeti, hogy ő támogatja az MPP-t.
A Tőkés-kör nem vette jó néven a Jobbikkal szövetkező, Kövér által támogatott polgári párt előretörését Erdélyben. A múlt hét elején közleményben marasztalták el a Nyirő-temetés szervezőit. Mindaz, ami történt – állítja az EMNP –, méltatlan Nyirő emlékéhez, a szervezők becsapták a megemlékezőket, és „politikai marakodássá” silányították az újratemetést.
Az RMDSZ több politikusa is megfogalmazta fenntartásait. A marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Frunda György jelezte: tudomásul kell venni, hogy Nyirő fasiszta volt. Markó Béla szerint román és magyar oldalról is politikai kampány folyik a Nyirő-temetés kapcsán, pedig a politikának – véli a költő-politikus – ebből az ügyből ki kellene vonulnia.
A politikai vita ugyan tovább folyik, de az újratemetéssel kapcsolatban állást foglaltak az erdélyi civilek, a kulturális élet képviselői is. Láng Zsolt író Lakatos Mihály irodalomtörténésznek, a Magyar Kulturális Koordinációs Központ igazgatójának a Transindexen megjelent interjújára válaszolt. Az irodalmár ugyanis úgy vélekedett, Nyirő csak az erdélyi ügy miatt csatlakozott a nyilasokhoz. „Azt mondod, hogy Nyirő csak Erdély sorsáért való aggodalmában csatlakozott a nyilas kormányhoz, meg hogy élete végéig becsülettel szolgálta a magyarság és a székelység ügyét. Vagyis azért követte Sopronba is Szálasiékat, azért szerkesztette a hangszórókon keresztül terjesztett nyilas röpcédulákat, mert halálosan szerette a népét. De hát nem az ilyesmit nevezik nacionalizmusnak, súlyosabb esetben fasizmusnak? Azért megszavazni kézfelemeléssel tizenöt éves fiúk behívását, frontra küldését, mert aggódunk a népünkért?” – szólt Láng Zsolt vádló kérdése.
Erre a kérdésre is késik a válasz.
(Ez az írás, illetve kapcsolódó cikkünk a 168 Óra hetilap holnap megjelenő számában olvasható.)
