Új uniós befektetési tervről beszélt az Európai Bizottság elnöke Davosban
Új intézkedéseket jelentett be az amerikai inflációellenes törvénycsomagra válaszul Ursula von der Leyen a Davosi Világgazdasági Fórumon, melynek célja, hogy visszacsábítsák Európába tiszta technológiát fejlesztő cégeket.
Az Egyesült Államokban elfogadott inflációellenes törvény már hónapok óta aggasztja az Európai Uniót: a törvény ugyanis komoly támogatással és kedvezményekkel igyekszik meggyőzni a cégeket arról, hogy Amerikába telepítsék a kutatás-fejlesztést és termelést.
Von der Leyen hangsúlyozta: „El kell kerülnünk azt, hogy a közös piac töredezetté váljon és támogatnunk kell a gazdaság átmenetét a tiszta technológiák felé az egész unióban. Középtávon elkészítjük az Európai Szuverenitási Alapot, ami a félidős költségvetési felülvizsgálatunk része lesz még az idén.”
Több uniós tagállam azonban attól tart, hogy az unió fellazított támogatási szabályai lehetővé teszik, hogy a gazdagabb országok mélyen a zsebükbe nyúlnak majd, hogy a saját cégjeiket támogassák, ennek következtében az állami támogatások versenye lerombolhatja a közös piacot. Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország is arra kérik a bizottságot, óvatosan járjon el az ügyben. Tiziana Beghin olasz független EP-képviselő szerint az állami támogatás nem is jelenthet megoldást minden ország számára, csak azoknak, akik Németországhoz vagy Franciaországhoz hasonlóan nagyobb mozgástérrel rendelkeznek.
„A jelenlegi ideiglenes állami támogatási rendszerben eddig 672 millió eurónyi segítséget hagyott jóvá a bizottság. Ennek 77 százalékát Németország és Franciaország költi el. Az új uniós csomagra nagy szükség van a szakértők szerint azért, hogy az EU ne maradjon le véglegesen az új technológiákért folyó versenyben” – fejtette ki az Euronews. Bruno le Maire francia gazdasági minisztert idézve a lap hozzáteszi: a stratégiai projektek közé kell sorolni a hidrogént, az akkumulátorokat, a napelemeket, a félvezetőket, és masszívabb állami támogatást és adókedvezményeket kell rendelni hozzájuk. Az Európai Bizottság január végén jelenti be konkrét javaslatait, a tagállamok vezetői közötti érdemi vita pedig a februári uniós csúcson veheti kezdetét.
(Kiemelt képünk: DAVOS, SVÍZ - JANUÁR 17.: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozóján a svájci Davosban 2023. január 17-én. Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. január 1., 18:35
Von der Leyen, az Európai bizottság elnöke megtekintette a horvát-szlovén határt, ahol közölte: a schengeni övezeten belül egymásra vagyunk utalva, Európa pedig azon lesz, hogy megvédje a Schengen-övezetet, amely folyamatosan ki van téve próbatételeknek.
Külföld
2022. december 17., 12:38
A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja, hangoztatta Von der Leyen szombaton Bukarestben.
Külföld
2022. december 14., 16:22
Az Európai Unió több sikeres intézkedést tett azóta hogy Oroszország mintegy 80 százalékkal csökkentette az unióba irányuló gázellátást, azonban ennek ára van, és az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.
