Új teher: megadóztatnának minden pénzügyi tranzakciót
A puzzle minden darabja adott: 100 államfő, a törvény jogi keretei, több mint 20 ezer delegált és egy globális felhívás a cselekvésre – jellemezte a Greenpeace természetvédelmi és környezetvédelmi szervezet az ENSZ Klímaváltozási Konferenciáját. Hogy a nagy nekibuzdulásnak lesz-e eredménye, hogy születnek-e kellően határozott klímavédelmi intézkedések az valószínűleg csak a legfontosabbnak tartott utolsó két nap, december 17-18 után derül ki. Egy nemrég közzétett tanulmány ugyanakkor bizakodásra ad okot.
Kezdetét vette hétfőn Koppenhágában a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia. A világszervezet eddigi legnagyobb szabású tanácskozásának célja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói jegyzőkönyv felváltása egy új megállapodással. A 2012-ben lejáró nemzetközi jogi dokumentum helyére lépő új egyezmény kidolgozására a 192 ENSZ-tagállamból csaknem kétezer küldött érkezett a dán fővárosba. Munkájukat több ezer újságíró kíséri figyelemmel, és várhatóan több tízezer tüntető is összegyűlik majd, határozott klímavédelmi intézkedéseket követelve.
Magyarországot Bajnai Gordon miniszterelnök képviseli. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint Magyarország jelentősen túlteljesíti a kiotói vállalásait, és így kvótatöbblettel rendelkezik, ezért alapvető érdekünk, hogy az e többlet további felhasználására vonatkozó jog ne csorbuljon az új megállapodásban sem - jelentette ki.
Hangsúlyozta ugyanakkor: vállalni kell, hogy a kvótatöbblet értékesítéséből származó bevételt környezetvédelmi beruházásokra fordítsák. A kvótakereskedelem egyfajta ösztönző rendszer, amely érdekeltté teszi az érintett országokat, hogy folyamatosan csökkentsék kibocsátásukat - közölte.
2 milliárd tonnás differenciát kell áthidalni
Lars Lokke Rasmussen, a házigazda Dánia miniszterelnöke a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: eddig már 110 állam- és kormányfő jelezte, hogy személyesen vesz részt a konferencián, ami egyértelmű jele annak, hogy példa nélküli politikai elkötelezettség támogatja a klímaváltozás megfékezését célzó globális erőfeszítéseket.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a tanácskozás kezdetére időzítve jelentetett meg egy tanulmányt, amely szerint a klímacsúcs előtt bejelentett nemzeti vállalások alig maradnak el tudomány mai állása alapján minimálisan szükséges szinttől. A UNEP szerint a klímaváltozás legrosszabb következményei elkerülhetők, ha a globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban nem haladja meg az évi 44 milliárd tonnát. Az eddig tett vállalások felső határával számolva a jelentés szerint a jelenlegi 47 milliárdról 2020-ra 46 milliárd tonnára csökkenthető a kibocsátás, így a tárgyalások során már "csak" 2 milliárd tonnás differenciát kell áthidalni – írta az MTI.
Az Európai Unió ugyanakkor nem egységes az ügyben: a tagállamok külügyminisztereinek hétfői találkozóján uniós források szerint világossá vált, hogy míg egyes tagországok már most felemelnék az uniós vállalást 20-ról 30 százalékos kibocsátás-csökkentésre, más tagállamoknak fenntartásaik vannak a kérdésben, többen pedig ellenzik azt.
A klímaváltozás következményeit ecsetelte a konferencián Radzsendra Pacsauri. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője szerint a globális üvegházgáz-kibocsátásnak legkésőbb 2015 előtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius fokos mértéket. A felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátás-csökkentés 2030-ig nem járna több költséggel, mint a globális GDP 3 százaléka.
Barack Obama amerikai elnök az eredeti tervek szerint december 9-én szólalt volna fel a tanácskozáson, a hétvégén azonban a Fehér Ház közölte, hogy Obama mégsem 9-én, hanem 18-án vesz részt a tárgyalásokon, mert "az elnök úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok húzóereje kétségkívül hatékonyabb lesz", ha a konferencia végén van jelen személyesen.
Globális adót vetnének ki
A klímaváltozás kapcsán is felmerült a Tobin-adó néven ismert elképzelés: Franciaország szerint a pénzügyi tranzakciókra kivetett globális adó révén lehetne támogatni a fejlődő államokat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban. Bernard Kouchner külügyminiszter New Yorkban, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélései után elmondta: "szinte érezhetetlen terhet jelentő, mindössze 0,005 százalékos" adót volna szükséges kivetni valamennyi pénzügyi tranzakcióra. Ezer euró megmozgatása így csupán 5 cent adóteherrel járna, de a bevételből a fejlődő országok fedezhetnék a klímaváltozás elleni küzdelem költségeit - mondta a francia külügyminiszter.
