Új határmegállapodást követlenek az északír lojalisták
Az elmúlt napokban súlyos zavargások törtek ki.
Az észak-írországi britpárti lojalisták pénteken „látványos kollektív kudarcnak" nevezték, hogy – egyebek mellett – nem sikerült megértetni a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) kapcsolatos félelmeiket és dühüket, és változtatásokat követeltek az északír protokollnak nevezett határmegállapodásban.
A Lojalista Közösségek Tanácsa (LCC) közleményébe leszögezte: új határmegállapodásra van szükség Írországgal.
A Brexit feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását Nagy-Britannia kilépése után, tekintettel arra, hogy az ír-északír határszakasz a Brexit óta az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. A 499 kilométeres ír-északír határon az 1998-as nagypénteki megállapodás eredményeként szűnt meg teljesen az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik.
Tavaly karácsonykor, számos sikertelen forduló után született megállapodás a kérdésről. A probléma azonban változatlanul komoly konfliktusforrás az észak-írországi és a brit kormány, valamint az észak-írországi felekezetek között, mert az egyezmény alapján gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren jött létre részleges belső vámhatár.
Ennek célja éppen az, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kelljen ellenőrizni, ám ezt a megoldást az unionista oldal súlyosan bírálja, azzal az érvvel, hogy ez kikezdi Észak-Írország integráns helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
Az elmúlt napokban komoly zavargások törtek ki az észak-írországi felekezeti konfliktus több gócpontjában. Az Ír-sziget egyesítését pártoló katolikus és a britpárti protestáns közösségek csoportjai több településen összecsaptak, egyebek között Belfastban. Észak-Írország fővárosában a rendőrök hat éve először vetettek be vízágyút a Molotov-koktélokkal, kövekkel dobálózó tömeg feloszlatására csütörtökön. Az összetűzésekben 19 rendőrtiszt és egy rendőrkutya megsérült – közölték a hatóságok.
Az LCC, amely saját elmondása szerint a britpárti protestáns unionista mozgalom szélsőséges félkatonai szervezetei, az Ulster Defence Association (UDA), az Ulster Volunteer Force (UVF) és a Red Hand Commando nevében is nyilatkozott, azt állította, hogy nincs köze a zavargásokhoz, és nyugalomra szólított fel.
A lojalista milíciák az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodást követő években letették a fegyvert.
Azonban az LCC megjegyezte: az unionisták dühének mértékét és természetét félreértették.
A tanács rámutatott: többször felszólították a brit kormányt, a politikai vezetőket és az intézményeket, hogy vegyék komolyan a határmegállapodás veszélyes következményeire vonatkozó figyelmeztetéseiket, és kezdjenek őszinte párbeszédet a helyzet megoldása érdekében. Az LCC újból megismételte az északír protokoll újratárgyalására vonatkozó követelését.
Péntekre újabb tüntetéseket helyeztek kilátásba. A legnagyobb britellenes katolikus pártot, a Sinn Féint vezető Mary Lou McDonald az összecsapások fokozódásától tartva arra kérte az elégedetlenkedőket, hogy ne vonuljanak utcára a hétvégén.
(Kiemelt képünk: EPA/AIDAN CRAWLEY)
