Új fasizmus születik Európában
Sok Fidesz-szavazó csak utólag vette észre: pártja, amely nyilvános viták és programadás nélkül nyerte meg a választást, a gyakorlatban a Jobbik programját követi: államosít, fellép a külföldi nagyvállalatok ellen, ápolja a Szentkorona-tant és átnevezi a közterületeket. Erről beszélt Balázs Péter, volt külügyminiszter, a Közép-európai Egyetem tanára a radikális jobboldal helyzetéről rendezett nemzetközi tanácskozáson. Az erősödő szélsőjobb leküzdésére a határokon túlnyúló együttműködésre van szükség, hangoztatták az előadók.
A térségben mindenhol élnek a nacionalista legendák, ezek alapján bontakoznak ki újra a revizionista indulatok, hangoztatta a német SPD Ebert-Alapítványa és az egyetem rendezte tanácskozást megnyitva Balázs. A szélsőjobb megfékezése közös ügy, annál is inkább, mivel a térség egy sor országa immár a NATO és az EU tagja.
Hasonló gondolatokat hangsúlyozott Gert Weisskirchen, az Erfurti Egyetem tanára, az SPD volt vezető politikusa: válságos időszakunkban a szélsőjobb ideológiái könnyebben találnak lehetőségeket arra, hogy behatoljanak a társadalom szövetébe, különösen a fiatalok közé. A jelenlegi helyzet annál veszélyesebb, mivel eszméik már nem csak nemzeti, hanem nemzetközi keretekben is megjelennek, fenyegetve az európai demokráciát. A fasizmus új formája van születőben, amely a régi előítéletekre támaszkodik: miszerint a humanizmus, a szabadság, a nemzetköziség veszélyezteti a hagyományos, tekintélyuralmi rendet. Napjaink szélsőjobb mozgalmai össz-európai vonatkozásban is érvényre szeretnék juttatni a „fehér felsőbbrendűség” ideológiáját. Éppen ezért immár nem csak nemzeti keretekben kell felvenni a harcot ezekkel az eszmékkel szemben, hanem meg kell teremteni a nemzetközi összefogást, tanulva egymástól.
Slotáék és az FPÖ együttműködése
Napjaink európai szélsőjobbja nem csak idegen-gyülülő, hanem határozottan Európa-ellenes is, mutatott rá Grigorij Meseznikov, a pozsonyi Közpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Az idei szlovákiai választáson Ján Slota Nemzeti Pártja 4.55 százalékával kiesett a parlamentből, míg a szélsőjobb másik alakulata, a Szlovák Néppárt, a korábbi 1.33 százalék helyett 1.58 százalékot kapott. Ugyanakkor a radikálisok programja nyíltan Európa ellenes volt: az EU-ból való kilépést, az euró feladását hirdették, azt, hogy az Unió a nemzetközi monopóliumok eszköze a nemzetállamok ellen. Slotáék is nemzetközi együttműködésben gondolkodnak: a múlt héten járt náluk Pozsonyban Heinz-Christian Strache, az osztrák FPÖ elnöke.
Az EU-ellenesség, a gazdasági nacionalizmus fontos része a Jobbik ideológiájának is, mutatott rá Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet kutatója. Felidézte, hogyan köszönnek vissza a két világháború közötti korszak nemzeti gazdaságot, önellátást igénylő, a külföldi beavatkozást elítélő (antiszemitizmust, sőt, németellenességet is jelentő) törekvései a mai magyar szélsőjobb programjában. S egyébként Orbán Viktor beszédeiben is, amikor új gazdasági rendről, vagy a „kárpát-medencei magyarok gazdasági egységéről” beszél.
Alkalmasint egyedülálló kelet-középeurópai szélsőjobb mozgalom a cseh Akce D.O.S.T. , amelyről Jan Charvát, a prágai Károly Egyetem oktatója beszélt. Az „Elég” mozgalom 2007-ben jött létre, hogy tiltakozzék a megkülönböztetést tiltó törvény, valamint a Lisszaboni Szerződés ellen. Alapítói konzervatív-tekintélyuralmi, illetve ortodox katolikus körökből érkeztek. A fő cél az ellenállás az Európai Unióval szemben, ami közös alapot jelent más, nem-szélsőséges jobboldali erőkkel, de Vaclav Klaus elnökkel is. A D.O.S.T. nem működik együtt a neo-nácikkal, hanem anti-kommunizmusát, cseh hazafiasságát és konzervativizmusát emeli ki. Tekintettel éppen Klaus elnök támogatására, ez a mozgalom jelenleg a legsikeresebb a szélsőjobb oldalon Csehországban.
