Tory trükk – Előrehozott választások Nagy-Britanniában

Theresa May brit miniszterelnök Downing Street-i rezidenciája előtt jelentette be, hogy előrehozott választásokat írnak ki június 8-ra. A Walesben töltött húsvéti szünetről visszatérő miniszterelnök bejelentése kormánya tagjain kívül mindenkit meglepett. May a döntést nehéznek és megfontoltnak nevezte, hiszen korábban többször is felmerült ez a lehetőség, s ő rendre elutasította. Az Alsóházban 522:13 arányban el is fogadták a javaslatot, és ezzel jó néhány képviselő öt évre kiszavazta magát a parlamentből. A testület május 3-án oszlik fel, a képviselők elkezdik rövid kampányukat, amellyel három év alatt harmadszor fogják szavazófülkébe szólítani országosan a szigetlakókat. May a szavazásról szóló vitában elmondta, arra kérik az embereket, hogy erősítsék meg azt a kezet, amely a Brexit-tárgyalásokat fogja irányítani. A miniszterelnök szerint erős kormányra van szükség, nem pedig a „káosz koalíciójára”, amellyel az ellenzéki pártok osztanák meg a nemzetet.

Az év elején már röppentek fel hírek arról, hogy a konzervatívok szorgalmaznák az előrehozott választást, de akkor a párt vezetése ezt gyorsan elutasította. May korábban többször is megígérte, hogy 2020-ig nem kell már az embereknek szavazniuk. Valószínűleg a ta­­nács­­adói győzték meg, hogy még az ígé­­retének betartásánál is fontosabb a kínálkozó lehetőség. A választás ugyanis most mandátumot és megerősítést adhat Maynek, aki egyébként választás nélkül ült a népszavazásba belebukó David Cameron megüresedett miniszterelnöki székébe. Másrészt a konzervatívok többsége jelenleg 17 fős a parlamentben, és a felmérések szerint ezt akár meg is triplázhatnák. A közvélemény-kutatások 21 százalékpontos előnyt adnak a konzervatívoknak a munkáspártiakkal szemben. Ekkora előnyt a konzervatívok javára már harminc éve nem mértek. Ráadásul egy The Guardian/ICM-felmérés szerint a lakosság 55 százaléka támogatja az előrehozott választásokat is, míg mindössze 15 százaléka ellenzi. A győzelem utat engedhet akár a May által szorgalmazott „nehéz” Brexitnek is, amely kilépést jelentene az európai közös piacból s kikerülnének az Európai Bíróság hatásköréből is.

MTI/AP/Alastair Grant

Az ellenzéket vezető Munkáspárt politikai megalkuvásnak tartja az előrehozott választásokat. A párt feje, Jeremy Corbyn kifogásolta, hogy a miniszterelnök nem hajlandó televíziós vitán részt venni. A Munkáspárt számára hatalmas vereség volt a Brexit-szavazás, hiszen a hagyományosan a párthoz tartozó északangol régió a kilépés mellett döntött. Sokan akkor langyos kampánnyal vádolták a pártot. Corbynt még a vereség előtt a The Economist „a szabotőr” névvel illette, amiért csak fél szívvel kampányolt az unió mellett. Corbyn politikai csillaga olyan hamar bukott alá, amilyen gyorsan 2015-ben felívelt. Az akkor valószínűtlennek tartott jelölt kampányeseményein megríkatta a közönségét és fellendítette a Kommunista kiáltvány eladásait. Corbynt nagy többséggel választották az előzőleg nagyot bukó, újjászületésre vágyakozó Munkáspárt vezetőjévé.

A referendum elbukása és a pártot ért antiszemita vádak miatt azonban gyorsan apadni kezdett a népszerűsége. Az egykor lelkes baloldali közvélemény és média is ellene fordult, felerősödtek a lemondására felszólító hangok. Corbyn azonban egy párton belüli puccskísérlet után is maradt. A most kiírt választásokon való győzelmére azonban a legmerészebb szerencsejátékosok se mernének fogadni. Pedig gyors és lelkes kampányba kezdett. Egyik kampányeseményén elmondta, hogy a konzervatívok erkölcsileg korruptak, a rendszer pedig manipulált. Kijelentette, hogy pártja soha nem volt ilyen erős, és mindenkinek, aki leírta őket, bebizonyítják, hogy tévedtek.

A liberális demokratákat éri talán a legkellemetlenebbül az előrehozott választás. 2015-ben, a konzervatívok kormánykoa­­líciós partnereként eltöltött öt év után az addigi 57 székükből mindössze nyolcat tudtak megtartani, és azóta is csak a romokat takarítják. Ráadásul a vereség akkor identitásválságba is lökte a pártot. Legutóbb vezetőjük, Tim Farron az elkötelezett keresztény nézetei miatt került a fókuszba. A politikust a párt támogatói választás elé szeretnék állítani, mert sokan úgy gondolják, evangéliumi keresztény nézetei nem férnek össze a liberális értékekkel. Az előválasztások kapcsán a párt korábbi feje, Nick Clegg a BBC-nek elmondta, hogy valószínűleg annyira azért nem teljesítenek majd rosszul, mint 2015-ben. Céljuk, hogy hatékony ellenzék legyenek, lehetőleg a Munkáspárt nélkül.

A Brexit nem kampányának sikeréért felelős Nigel Farage viszont nem indul a választáson. A UKIP nevű párt korábbi vezetője a népszavazás után azzal az indokkal mondott le, hogy teljesítette a küldetését. A siker után mint vérbeli házaló ügynök járta körbe az amerikai televíziós csatornákat. Sikerét a Fox Newszal való szerződéssel koronázta, ahová rendszeresen hívják, hogy kommentálja az európai eseményeket. Az euroszkeptikus párt egyetlen parlamenti képviselője, Douglas Carswell egy hónapja kilépett, és ő már konzervatívként indul júniusban. Úgy tűnik, az évek során az unióból való kilépéssel kampányoló párt a célt elérve nem találja a helyét, és bár hét százalékon állnak, de valószínűleg a konzervatívok bekebelezik a bázisukat.

Az Európai Unió is megszólalt a választással kapcsolatban. Az Európai Parlament Brexitért felelős koordinátora, Guy Verhofstadt szerint May csak nagyobb hatalmat akar. Kijelentette, hogy Brüsszel számára lényegtelen a választás. Az unió az elmúlt időben egyre inkább keményíteni látszik az angolokkal szembeni feltételekben, és a retorika is hidegebb. Mint minden váláskor, itt is komoly vita folyik a pénzről. A legutóbb kiszivárgott dokumentumok szerint euróban akarja az EU leszámoltatni a britekkel a kilépés árát. Ha az EU retorikája durvul, az a konzervatívok malmára hajtja a vizet, hiszen az angol büszkeség nem tűrheti a sértegetést, és egyre inkább indokoltnak látják majd a szavazók a kemény Brexitet.

A kampányt minden párt számára megnehezíti, hogy az emberek fejében még tisztán él, kinek mi volt az álláspontja a Brexit kérdésében és milyen szélsőségesen beszélt az ellenoldal szavazóiról. A konzervatívok igyekeznek a kilépést teljesen a magukévá tenni, és elfeledkezni azokról, akik a maradás mellett kampányoltak, az ellenzéki pártok pedig amennyire csak lehet, kerülik a témát. S bár még mindenki a saját várható győzelméről beszél, minden elemző és közvélemény-kutatás sima tory győzelmet jósol. Az elmúlt év megdöbbentő politikai fordulatai ugyan arra intenek, hogy senki ne igyon előre senkinek a győzelmére, de lehet, hogy ez lesz az a választás, amely helyreállítja az elemzők megtépázott renoméját.