Több mint jelzésértékű
Az osztrák parlament nyári szünet előtt utolsó ülésén a törvényhozás történetében egyedülálló eseményre kerül sor: leteszi az esküt az első siket képviselő, Helene Jarmer a Zöldek politikusa. Ő tölti be az őszi ülésszaktól az EP-választáson sikerrel szerepelt társnője, a mozgáskorlátozottakat képviselő Ulrike Lunacek megüresedett helyét. Ausztriában Jarmer az első, ám az eset nem példátlan. A hasonló fogyatékkal élő magyar Kósa Ádám az Európai Parlamentben szerzett képviselői mandátumot.
A 37 éves hölgy nem egyedül foglal helyet az ülésteremben: mindig vele lesz az a jeltolmács, akinek köszönhetően Jarmer kommunikálni tud. Ez mindjárt reflektorfénybe is helyezi a jelezés helyzetét: az újdonsült képviselőnő egyik célkitűzése, hogy magától értetődőbb legyen ennek a nyelvnek az ismerete, s ezáltal a siketségük miatt különösen hátrányos helyzetben lévők élete könnyebbé váljon.
Ő maga eljutott az egyetemi diplomáig, pedagógus lett, s megszerezte a különleges szakképesítést is, amivel siket és nagyothalló gyermekeket taníthat. Nem mintha ez követelmény lenne Ausztriában: bár a jelbeszéd 2005 óta elismert idegen nyelv, de nem tanítási nyelv.
Jarmer szeretné elérni, hogy a jövőben csakis a jelbeszédnyelvet bíró pedagógusok taníthassák a siket gyermekeket. Másrészt fontosnak tartaná az idegen nyelvű jelezés oktatását is, ami a siket gyermekek számára lényegesen jobb érvényesülési lehetőséget biztosítana. Az érdekérvényesítési munka nem új számára: 2001 óta elnöke a siketek és nagyothallók szövetségének.
Ha érdekli az első osztrák siket képviselőnő személyes sorsa és céljai, olvassa el a teljes
cikketa Szervusz Ausztria hapján.
