Születésházak: vita francia módra
A kihordási időszak ugyan hosszúnak ígérkezik, a francia bábaszövetség mégis örömmel üdvözölte azt a nemzetgyűlési állásfoglalást, amely - a szenátus napokban lezajlott elutasító szavazását követően - ismét megnyitja a vitát a születésházak hivatalos elismeréséről. A határozat kimondja: a nemzetgyűlés a születésházak gyakorlatának hét évi tesztelése után, legkésőbb 2018 őszén hoz végleges döntést a létesítmények jogi státuszáról.
A nemzetgyűlés a kísérleti időszak lezárása és értékelése után fog szavazni arról, bevonják-e az egészségbiztosítási rendszerbe az un. háborítatlan szülést biztosító intézményeket. Az első tesztelési periódus 2011. szeptember 1-jétől 2013 szeptemberéig tart, az első tapasztalatokat feldolgozó elemzést 2014 végéig kell letenni a kormány asztalára.
A szülést levezető szakképzett bábaasszonyok és a várandós kismamák együttműködésére épülő öntevékeny születésházak engedélyezését a hatóságok addig is szigorú feltételekhez kötik: születésházak kizárólag az egészségügyi hálózathoz tartozó (állami és magán) szülőotthonok közvetlen közelében működhetnek, velük szerződésben (hogy komplikáció esetén azonnal a szakintézménybe szállíthassák az anyát és/vagy az újszülöttet), s csak olyan kismamákat fogadhatnak, akik problémamentes terhesség után nagy valószínűséggel kockázatmentes szülésre számíthatnak. Születésház egyelőre csak maximum öt évre kap működési engedélyt.
(A születésházak helyzetének további vizsgálatáról a nemzetgyűlés e célra alakult paritásos vegyes bizottsága hozott határozatot november közepén, két nappal az után, hogy a szenátus - a képviselőházi jóváhagyás dacára- elkaszálta azt a törvénymódosítást, amely bevonta volna az egészségbiztosítás rendszerébe a születésházakat.)
Bár tavaly alig kétezer francia kismama hozta világra kisbabáját születésházakban (vagy saját otthonában), a természetes és intim környezetben való gyermekszülés lehetősége iránt egyre növekvő igény mutatkozik. A kérdés Franciaországban is megosztja a közvéleményt és az egészségügyi szakmát.
A szülész-nőgyógyász társadalom mereven ellenzi az egészségügyi rendszer keretein kívüli szülés törvényesítését. A szakma szerint az újmódi gyakorlat “szembemegy a haladással„.
Dr. Jean Marty, a franciaországi szülész-nőgyógyászok országos szakszervezetének főtitkára egy nyilatkozatában leszögezte: "Az alacsony kockázatú terhesség valami olyan, amit még sosem sikerült pontosan meghatározni. Előre soha nem lehet megmondani, hogyan fog lezajlani egy szülés. Ha ezt az intézkedést (a születésházak és a szülőotthonok közötti szerződéskötést) bevezetik, az súlyos katasztrófák felelősségének felvállalására kényszeríti majd az orvosokat. A kérdés az, hogyan oszlik meg a felelősség a két fél között, miközben a biztosítás kérdése megoldatlan.”
Marty doktor szerint a háborítatlan szülés megfelelő körülményeit a kórházakban kellene megteremteni, például úgy, hogy a rideg és személytelen szülőszobák helyett –kezdetben kísérleti jelleggel – kétágyas szobákat alakítanának ki a vajúdó kismamák számára. Ehhez nincs szükség törvénymódosításra – fűzte hozzá.
Mibe kerül egy szülés ?
A kiválóan működő francia egészségügyi hálózatban ismeretlen fogalom a borravaló. A járulékfizető páciens gyógyítási költségeit a betegbiztosító téríti meg a kórháznak, illetve a magánpraxist folytató orvosnak is, ha ez utóbbi szerződésben áll a betegbiztosítóval.
Az orvos maga szabja meg saját órabérét, de ennek mértékét a biztosító maximálja, azaz ha a kettő nem fedi egymást, a különbözetet a beteg fizeti - természetesen számla alapján.
A közkórházaktól a drága magánklinikákig széles a választék, de az általában elmondható, hogy a betegbiztosító a terhességgel kapcsolatos összes költséget fedezi.
Az első öt hónapban a betegbiztosító az összes költség 70 %-át állja, a 6. hónaptól a szülésig pedig már a 100%-ot. Ha a terhesség felügyeletét (terhesgondozást) egy olyan szülész-nőgyógyász látja el, akinek az óradíja meghaladja a biztosító által megszabott limitet, a különbözetet – esettől függően – a kiegészítő egészségbiztosító fedezi.
A szülésre készülő kismamák a legkülönbözőbb sajtótermékekből, honlapokról tájékozódhatnak a terhesgondozással és a szüléssel összefüggő várható kiadásokról.
Az egyik ilyen tájékoztatóból idézzük az alábbi (minimális és maximális) költségeket:
Minimális költség állami szülészeten: 295 euró (kb. 80.000 Ft)
(A következő szolgáltatásokat tartalmazza:
5 látogatás az orvosnál: 140 euró, utolsó ellenőrzés a kórházban: ingyenes, 2 ultrahangvizsgálat: 104,37 euró, szülési felkészítés a kórházban: ingyenes, szülés: ingyenes, kétágyas szoba 10 euró/nap= 5 napra: 50 euró)
Maximális költségek drága magánklinikán: 2483 euró (kb. 680 000 Ft)
(A magánklinikai ellátás az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:
9 látogatás egy magas órabérű nőgyógyásznál: 9x60 euró= 540 euró, 3 ultrahangvizsgálat a magánorvosnál: 300 euró, felkészítés a szülésre különleges metódussal, 8 alkalommal: 8x70 euró= 560 euró, egyágyas, luxus berendezésű szoba a magánklinikán, napi 400 euró: 2000 euró öt napra, szülőszoba díja: 450 euró, bába+orvos honoráriuma komplikációmentes szülés esetén: 209 euró, altatás: 145,80 euró, peridurális fájdalomcsillapítás: 83,60 euró, szülés utáni ápolás 14,48 euró/nap)
Az egészségbiztosítási törvénymódosításhoz készült hatástanulmány számításai szerint hatvan új születésház megalapítás esetén évi hétmillió eurós megtakarítás jelentkezik a biztosítási kasszában feltételezve, hogy a jövőben az újszülöttek 1,5 százaléka - évente 12 000 kisbaba - a születésházakban jön a világra.
Kapcsolódó cikkek:
Válság idején sem csökken a franciák gyermekvállalási kedve,Sérülékenyebbek-e a lombikbébik?