Szíriából az osztrák bringamanufaktúrába – Megéri a befektetés a menekültek integrációjába
Közel a svájci határhoz, az osztrák Vorarlberg tartományban működik a Simplon biciklimanufaktúra, amely egy családi vállalkozásból nőtt ki és vált világhírűvé. A helyiek büszkék az 1961-ben bejegyzett cégre és az ott gyártott igazi osztrák bringára. A Simplon igazgatója, Stefan Vollbach néhány pontban összefoglalja, miben hisz a vállalkozás, mi viszi a csapatot előre most már több mint 55 éve. Szerintük a kerékpározás nemcsak arról szól, hogy eljutunk A pontból B-be, hanem életformát jelent. Hisznek abban, hogy a világ legjobb termékei „a harmónia és a szenvedély által teremtett kompozíciók”. A Simplon biciklit is ilyennek tartják. Itt nincs szalag, ahonnan lepottyannak az áruk, ezért nem is lehet csak úgy besétálni egy sportüzletbe Simplon biciklit venni. Minden kerékpárt egyénre szabva raknak össze: méretet vesznek a leendő tulajdonosról, és az igényeit figyelembe véve néhány hét alatt alkotnak számára egy kerékpárt.
A cégnél dolgozók igazi patrióták, imádják a helyet, ahol élnek, szerintük Vorarlberg egész Európában a legszebb vidék. Magyarországról nézve, ahol a kormánypárt évek óta sikerrel folytat masszív idegen- és menekültellenes gyűlöletkampányt, nehéz elképzelni, hogy a menekültek munkahelyre lelnek egy ilyen hamisítatlanul európai cégben, és sikerrel illeszkednek be.
Andy Clausen termelésvezető a 168 Órának elmondta, jelenleg hat menekült – szír és palesztin – dolgozik a cégnél, és nagyon jó tapasztalatokat szereztek velük kapcsolatban a közös munka során. Nem titkolja, eleinte voltak nehézségek, de ahogy fogalmaz, „nem az érkező, hanem a fogadó oldalon” akadtak gondok. A populista, idegenellenes politikai szólamok Ausztriában is népszerűek, így a cég dolgozói között is akadtak olyanok, akik negatív hozzáállással fogadták, hogy a gyár menekülteket is felvesz. Aztán az ellenérzések idővel elmúltak, az újonnan érkezők ugyanis hamar a közösség részévé váltak. A Simplon menedzsmentje pedig elégedett, mert megbízható dolgozókra tettek szert. A Simplon bringáira egyre nagyobb a kereslet szerte Európában, a munkaerőhiány viszont Ausztriában sem ismeretlen, Andy Clausen szerint jelenleg ez a legnagyobb kihívás.
Végre békében vannak– Motivált, jó munkaerőt nehéz találni, pedig ilyen emberek nélkül a cég nem tud tartós növekedést elérni – teszi hozzá.
– Nagyon szeretek itt lenni. Szeretem a kollégáimat és a munkámat – mondja a 31 éves Karim, aki Szíriából érkezett Ausztriába 2014-ben. Hátrahagyott hazájában komputertechnikával foglalkozott, ugyan nagyon más körülmények között, ám annak köszönhetően, hogy jártassága volt ezen a területen, a Simplonban gyorsan el tudta sajátítani az új munkájához szükséges szaktudást.
– Olyan harcokat éltem át, hogy muszáj volt elindulni a családommal – idézi fel a kétgyerekes apa, aki azt is elárulja, családja nagy része még Szíriában van, ami miatt tele van a szíve aggodalommal.
A Simplonnál minden munkavállalóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, nincs se pozitív, se negatív diszkrimináció, tudjuk meg Andy Clausentől, aki hozzáteszi, a menekültekre azért hárul nagyobb teher, mert a munka után nekik németkurzusokon kell a kommunikációhoz elengedhetetlen nyelvismeretet megszerezniük. A némettudás mellett ugyanannyira fontos elvárás az európai kultúrához, szokásokhoz való alkalmazkodás. Amikor erről beszél, leginkább arra céloz, hogy a nők megítélése Európához képest nagyon más azokban az országokban, ahonnan a menekültek többsége érkezik. De Andy Clausen azt is elmondja, hogy eddig semmilyen konfliktus nem merült fel emiatt.
A Simplon cég menekültstátust kapott új munkatársai egy uniós kezdeményezésnek köszönhetően találtak rá új munkahelyükre. 2016 óta a Caritas Vorarlberg start2work elnevezésű projektje segít munkát találni az Ausztriában menedékjogot kapott menekülteknek. A nyolcszázezer eurós EU-finanszírozásból megvalósult programban a menekültek elsősorban németnyelv-órákra járhatnak, emellett pályaorientációs tanácsadásban és gyakorlati képzésben vehetnek részt. A start2work egyik fontos alappillére, hogy a résztvevők személyesen végigjárják és megismerik Vorarlberg tartomány kis- és közepes méretű vállalkozásait. Potenciális munkaadók és munkavállalók találhatnak így egymásra, megismerve egymás igényeit. A program annyira sikeres, hogy idén tavasszal 19 európai országból 25 újságírónak – köztük lapunk munkatársának – mutatták be az eredményeit Dornbirnben, abban a kisvárosban, ahol a kerékpárgyár működik.
Ausztria nem volt annyira kényelmes helyzetben a 2015-ös menekültválság idején, mint Magyarország. Míg hazánkon csak áthaladt a tömeg, addig Ausztria azok közé a célországok közé tartozik, ahol megálltak és menedékkérelemért folyamodtak. Ausztria – az Európai Unió segítségével – nem arra fordította az energiáit, hogy az osztrák embereket a menekültek ellen hergelje, hanem arra, miként tud segíteni ezeknek a sok szenvedésen keresztül átment embereknek úgy, hogy közben az osztrák gazdaság is jól járjon. Ennek az erőfeszítésnek az egyik eredménye a start2work, amely példaként szolgálhat más országoknak a bevándorlók munkaerőpiaci integrációjában.
Karoline MätzlerKaroline Mätzler, a Caritas Vorarlberg munkaügyi és képzési osztályának vezetője azt mondta, hogy a start2work résztvevőinek 63 százaléka talált munkát az elsődleges munkaerőpiacon, azaz a vorarlbergi vállalatoknál. A start2work azoknak az állás nélküli menekülteknek hivatott segíteni, akik betöltötték 19. életévüket, és alapszinten beszélnek németül.
– Amikor bekerül hozzánk egy menekült, felmérjük, mennyire tud németül, mihez ért, milyen iskolákat végzett el, milyen munkái voltak korábban – magyarázta Karoline Mätzler, hangsúlyozva, hogy a menekültek nagyon motiváltak abban, hogy mielőbb elhelyezkedjenek, amiben elsősorban a nyelvtudás hiánya hátráltatja őket. A program egyelőre kevéssé éri el a nőket: míg 2016-ban a résztvevők 90 százaléka, addig 2017-ben 86 százaléka férfi volt. Karoline Mätzler szerint ezen dolgozniuk kell, sokkal több nőt szeretnének bevonni a jövőben. A nehézséget a kulturális különbségek jelentik.
– A nők általában otthon maradnak a gyerekekkel, házimunkát végeznek, nem járnak el dolgozni – fejtette ki. A Caritas Vorarlberg munkatársai azonban nem adják fel, a szervezet szerint nagyon fontos hosszú távon a menekült nők megjelenése a programban. Nemzetiségüket tekintve a start2work résztvevői zömmel Szíriából érkeztek, de vannak köztük szomáliaiak, afgánok, irakiak, irániak. Karoline Mätzler a 2016-os és 2017-es statisztikai adatokat összevetve rámutat egy új jelenségre is: egyre alacsonyabb iskolai végzettséggel érkeznek a menekülők. Míg 2016-ban a résztvevők 15 százaléka nem rendelkezett semmilyen végzettséggel, addig ez az arány 2017-ben már 31 százalék volt. 2016-ban minimum főiskolai végzettséggel 27 százalékuk rendelkezett, egy évvel később azonban már csak 16 százalékuk.
A programba bevont menekültek képesítésének és munkatapasztalatainak felmérése után a projekt munkatársai felvázolják a lehetséges szakmai perspektívákat. Ahogy Karoline Mätzler fogalmazott: nem rohannak sehová. Nem arról szól a képzés, hogy azt az emberek minél hamarabb elvégezzék, hanem arról, hogy ha majd elvégzik, sikeresen helyt álljanak a munkaerőpiacon. Türelemre sok résztvevőnek az átélt súlyos traumák miatt van szüksége, de a start2work abban is különleges, hogy biztosítja a szükséges időt. A programban éppen ezért nemcsak az elsődleges, hanem a másodlagos munkapiacon (például segítő szakmákban, civil szervezeteknél) is van lehetőség elhelyezkedni. Karoline Mätzler hozzátette, az osztrák társadalomnak már van gyakorlata a menekültek befogadásában, hiszen amikor a délszláv háború zajlott, Ausztriában sok ezer bosnyák menekült talált otthonra.
Karim 2014-ben érkezett Szíriából– Bangladesből érkeztem, politikai vezető vagyok. Munkáspárti, baloldali, az új politikai vezetés vadászik rám, ezért kellett elmenekülnöm – mesélte megtörten a program egyik résztvevője, aki a nevét nem árulta el. Az ötvenes éveinek közepén járó férfi, miután Ausztriában elindult státusának rendezése, eleinte utcai munkákat végzett a városnak. Most, a start2work képzését követően kertészként fog elhelyezkedni.
– Végre békében vagyok – vette át a szót a program egy másik résztvevője. A szintén élete derekán járó férfi Szíriából érkezett, és a programnak köszönhetően sofőrként helyezkedik el. Új szakmájának nem sok köze van a régihez, hazájában ugyanis saját építőipari vállalkozása volt. De nem bánkódik emiatt, nagyon boldog, hogy lehetősége van újrakezdeni, arra nem számít, hogy nincstelenként újra fel tudna építeni egy vállalkozást új hazájában. Amikor menekülnie kellett, mindent hátrahagyott. Ausztriába gyalog érkezett.
– Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül gyalogoltam. Így jöttem. Éppen Magyarországon voltam, amikor hallottam, egy magyar újságíró megrúgott egy gyereket a menekültáradatban.
Finomság tücsökből
A menekültek egyik célországa Finnország is, ahol a Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztérium egyik különleges programja, a Social Impact Bond (SIB) magánbefektetőket von be a bevándorlók foglalkoztatásához. Az integrációs projekt célja, hogy hároméves időtartama alatt kétezer-ötszáz bevándorlónak segítsen állást találni. A 2016–2019 között futó program a tervek szerint 28 millió euró megtakarítást eredményezhet a finn államnak 2022 végéig. Hogy hogyan? Ha valaki dolgozik, akkor nem szociális transzferekből él, ráadásul a munkája révén adót fizet, vagyis nem ront, hanem javít a finn költségvetés helyzetén.
A SIB-projektben részt vevő vállalatok zömmel olyan ágazatokban – feldolgozóiparban, kereskedelemben, szolgáltató szektorban – tevékenykednek, amelyek munkaerőhiánytól szenvednek. Ilyen vállalat például a Fazer Corporation. A Fazer az egyik legnagyobb élelmiszeripari cég Finnországban. Sokan ismerik a jellegzetes, kék színű csomagolásba bújtatott finn csokikat. A cég nemcsak az édességeivel van jelen a piacon, hanem péksüteményeivel, gabonapelyheivel is.
A gyárat a svájci születésű Karl Fazer alapította 1891-ben. Ulrika Romantschuk, a vállalat kommunikációért felelős alelnöke kifejezetten hangsúlyozta, hogy a cég történetének és identitásának markáns eleme, hogy az alapító is bevándorló volt. Az Európai Befektetési Alap tízmillió eurót fektet a SIB-programba. A vállalat egyébként tavaly azzal került a címlapokra, hogy a világon elsőként rovartartalmú, a hagyományosnál fehérjedúsabb kenyeret dobott piacra. A kenyér házitücsökport tartalmaz, és az innovációért felelős vállalati igazgató szerint ha leküzdjük a finnyásságunkat, jól járunk, mert a termék nemcsak rendkívül egészséges, hanem nagyon finom is. Magyarországon ezt nyilván úgy interpretálná a kormányzat, hogy ha jönnek a migránsok, mindannyian bogarakat fogunk enni.
