Szabadon engedték a Franco-éra csecsemőlopásában bűnös orvost
Közel fél évszázada történt, hogy Ines Madrigalt születése után átadták egy asszonynak, aki nem az édesanyja volt. Madrigal azóta sem találja szülőanyját és bizonyítékot sem arra, hogy a nő önként lemondott volna róla.
Madrigal úgy véli, ő az egyike az „ellopott gyerekeknek”, annak a több száz (egyes jogvédő csoportok szerint akár ezer) csecsemőnek, akiket orvosok, nővérek, apácák és papok titkos hálózata adott el vagy vett meg a spanyol polgárháború utáni Francisco Franco diktátor idejében. Sőt, utána is.
Az ugyanis, hogy gyerekeket rabolnak el a kilencvenes évekig folytatódott, csak ekkor már főként anyagi haszonszerzés volt a cél, és nem az, mint a Franco-érában, hogy baloldali vagy annak vélt szülők gyermekeit ideológiailag hűséges családok neveljenek fel.
Az egyik érintett, szülész-nőgyógyász, Eduardo Vela ma már 85 éves, és bár bűnösnek találta a madridi tartományi bíróság amiért elrabolta Ines Madrigalt 1969-ben, büntethetőségének elévülése miatt szabadon engedt elsőfokú ítéletében.
A bíróság megállapítása szerint az orvos bűnös mindhárom vádpontban, közokirat-hamisításban, illegális fogvatartásban, és szülés színlelésében, ám büntethetősége 1987-ben megszűnt, amikor az érintett gyerek, Madrigal nagykorú lett. Ez azt is jelenti, hogy már akkor sem volt felelősségre vonható, amikor 2012-ben Inés Madrigal feljelentést tett ellene.
Az ellopott gyermekek botránya csak 2011-ben tört ki, amikor Juan Luis Moreno és Antonio Barroso a nyilvánosság előtt elmondta történetét, vagyis azt, hogy csecsemőkorukban az apjuk egy zaragozai paptól vette meg őket pénzért.
