Stockholm nem jóllakott macska

Stockholm – noha a 27 nagyvárost rangsoroló listán a negyedikről az ötödik helyre csúszott – gyakorlatilag megőrizte erős pozicióját a világ legvonzóbb gazdasági célpontjai között. – Remek, ugyanakkor kissé meglepő, hogy továbbra is ilyen jól álljuk a sarat! – kommentálja a ma publikált friss jelentést Marika Rankka, Stockholm város Kereskedelmi Kamarájának vezérigazgatója

A rapport alapjául vett tíz kritérium közül, a PWC szakértői szerint, Stockholm két területen előzi meg vetélytársait. Az egészség, biztonság, jólét tekintetében Toronto, Sydney és Chicago elé került, a szellemi tőke, innováció vonatkozásában pedig, szintén Toronto, valamint Párizs és San Fransisco elé sorolták.


A PWC dokumentum nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy Stockholm, amellett, hogy magas minőségű életkörülményeket kínál, Európában – Londont követően – itt a legkönnyebb üzleti megállapodást tető alá hozni.

Margareta Irenaeus, aki részt vett a PWC-tanulmány svéd részének munkájában, hozzátette, hogy csak (a jórészt az olimpia miatt idén fokozott sebességre kapcsolt és öt pontottal előre lépő) London volt képes arra, hogy egy lépcsővel lejjebb nyomja a svéd fővárost, 2011. őszéhez viszonyítva. Az idei élboj pedig, így fest: New York, London, Toronto, Párizs és Stockholm.

Stockholm, úgy tűnik, leginkább annak köszönheti kiemelkedő helyét, hogy lakói magas szintű és időszerű képzettséggel bírnak, a stockholmi egyetemek a jobbak között szerepelnek világviszonylatban, s hogy a tudáshoz való hozzáférés szinte korlátlanul szabad.* – magyarázza tovább a svédek 'bizonyítványát' Margareta Irenaeus, hozzátéve: mindazonáltal látunk aggodalomra okot adó jeleket, például arra, hogy a matematika és a természettudományok gyengülő területei lettek az intellektuális tőkénknek.

Hiba volna tehát, ha most a várost vezető politikusok elégedetten hátradőlnének azzal, hogy Stockholmban rengeteg a park és remek a szélessávú internetes hálózat. – int Maria Rankka, a Kereskedelmi Kamara vezérigazgatója. – Hiszen továbbra sem mondhatjuk, hogy Stockholm kielégítő módon kapcsolódna a világ légi közlekedéséhez, s hogy a város szállodái maradéktalanul megfelelnének a növekvő turisztikai érdeklődés által keletkező keresletnek. Mint ahogyan köztudott az a sajnálatos tény is, hogy az áruk és szolgáltatások magas árszintje Stockholmot a világ ötödik legdrágább városává teszi, és – amint a PWC jelentés is rámutat –, a még oly kiváló közösségi közlekedés igénybe vétele meglehetősen sokba kerül.


*Svédország adópolitikájának része, hogy az ifjusági- és felnőttoktatás teljes vertikuma ingyenes és a kultúrális javakat (köyv, színház, zene, múzeumok, stb.) az alacsony adó (hat százalékos áfa) útján dontált áron, esetenként (például, a könyvtárak) ingyenesen érhetik el a polgárok.

Forrás: