Stabil reáljövedelmek a német vállalatoknál

A Kamara a német Kienbaum vállalati tanácsadó céggel immár tizenegyedik alkalommal értékelte magyarországi, túlnyomórészt német érdekeltséggel működő vállalatok több mint 14.000 munkavállalójának bérezési adatait. Vahl Tamástól, a Kamara elnökétől és Dirk Wölfer sajtófőnöktől megtudhattuk, hogy a Magyarországon működő német cégek jövőre átlagosan 3,9 százalékkal tervezik emelni a béreket. Ez hozzávetőlegesen megfelelne a várt 4 százalékos inflációnak, így a reáljövedelem nem változna. Az idei emelkedés 6,2 százalék volt, ami valamelyest meghaladta az 5,1 százalékos országos átlagot.

2009 természetesen a német cégek és munkatársaik számára is nehéznek bizonyult. Általában sikerült nyugdíjazással, rövidített munkaidővel, a jövedelmek csökkentésével elkerülni vagy mérsékelni az elbocsátásokat. Vál Tamás cégénél például egyetértésben fogadták el leépítések helyett a 15 százalékos bércsökkentést.

Kérdésünkre, milyen a német cégek által biztosított jövedelem más külföldi, illetve magyar vállalatokkal összehasonlítva, megtudhattuk: a viszonylag legmagasabb jövedelmekre a nagy, nemzetközi vállalatoknál lehet számítani s alacsonyabbak azok a kisebb cégeknél. Míg a német, s általában a nyugat-európai munkaadóknál magasabb a fix jövedelem és kisebb a mozgó-bér, az angolszász országok munkaadóinál az utóbbinak nagyobb szerep jut.

A munkavállalók jövedelmének mértéke egyébként - az előző évekhez hasonlóan - a vállalati hierarchiában elfoglalt helytől (például a beosztottak számától), a vállalat méretétől, a működés helyétől és a cég nyereségességétől, valamint a dolgozó végzettségétől függ. A vállalat mérete főként az ügyvezetőknél és más vezető beosztású munkavállalóknál befolyásol: azok egy nagy cégnél gyakran 60-70 százalékkal is többet keresnek, mint a kisvállalatnál dolgozó kollégák. Az átlagon felüli nyereségességű vállalatok vezetésének jövedelme a felmérés szerint mintegy 25 százalékkal haladja meg az ágazati átlagtól elmaradó cégeknél dolgozókét.

A tanulmány igazolta azt is, hogy kifizetődő a képzettség: a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók jelentősen többet keresnek, az egyetemi végzettségűek például kétszer annyit keresnek, mint alacsonyabb képesítésű kollégáik. Figyelemreméltó (és tulajdonképpen ellentmondásos) hogy az új rendszerű, rövidebb képzést jelentő bachelor-diplomával és a mester-diplomával rendelkezők bérezésében csak átlag 10 százalékos különbség van az utóbbiak javára – Németországban is.

Válságos munkaerő-piaci helyzet

A felmért vállalatok mintegy 40 százaléka vált meg idén dolgozóktól a gazdasági válság miatt és a cégek közel harmada vezetett be bérkieséssel járó rövidített munkarendet. Szélesebb körben alkalmazzák a fizetett szabadság elrendelését: ezzel az eszközzel a vállalatok 50 százaléka élt már és további 7 százalék tervezi ezt.

Visszafogottak voltak a vállalatok a foglalkoztatás megőrzésére szolgáló állami támogatások igénybe vételénél: a válaszadók 60 százaléka nem tervez részt venni ilyen pályázaton, a német cégeknek csupán 15 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, vagy legalább határozott erről. Ez arra utal, hogy a rendelkezésre álló eszközök vélhetően nem felelnek meg mindig optimálisan a vállalatok igényeinek és kötelezettségvállalási lehetőségeinek.

A munkaerőpiac „kínálati oldalán” a recesszió a várakozásoknak megfelelően jelentős elmozdulást okozott: a vállalatok 30 százaléka, a tavalyi arány kétszerese minősítette „jónak” a helyzetet a kérdésre, rendelkezésre áll-e a keresett képzett munkaerő. Ugyanakkor a cégek 2010-re valamivel jobb konjunkturális helyzetre számítanak, ezzel ismét emelkedhet a képzett munkaerő iránti igény: a vállalatok 40 százaléka számít a jövő évben magasabb, és csupán 5 százalékuk tovább csökkenő munkaerő-keresletre.
Gondot jelenthetnek a legújabb német rendszabályok, amelyek alapján elismerhetik a magyar szakmunkás-bizonyítványokat is. Így az orvosok, mérnökön, IT-szakemberek és társaik után szakmunkások elvándorlásával is számolni kell.

Ki hol, mennyit keres?

Tanulságos, hogy míg immár több kategóriában is elhagyják a szlovákiai bérek a magyarországiakat - Csehországban azok lényegesen magasabbak, mutatja a kamarai felmérés,

Átlagos éves jövedelmek 2009-ben, euróban


Magyarország Szlovákia Csehország

Ügyvezetők 79 668 78 410 100 242

Vezetők 36 008 36 388 48 373

Magasabb szak-
végzettség 15 508 16 431 18 746

Szakmunkások,
fizikai dolgozók 8 368 11 412 11 359