Sport és politika

A NOB határozathozó közgyűlésének küldöttei a 2022-es téli olimpia színhelye ügyében a kínai és kazahsztáni kommunista diktatúra városai között választhattak: Peking vagy a kazah Almat. Az előbbi kapott többséget. Sokak szerint méltán, hiszen a kínai főváros jelentős olimpiarendezési rutinnal rendelkezik. Peking látta vendégül hét évvel ezelőtt a nyári játékok résztvevőit is. Ez lesz az olimpia történetének az első olyan városa, ahol nyári és téli játékokat is rendeztek. Nyílt titok, hogy a NOB német származású elnökének is vannak ide kapcsolatai: annak idején Thomas Bach képviselte azt a svájci villamosipari céget, amely elektromos berendezésekkel szerelte fel az olimpia előtt épülő pekingi földalattit.

Más kérdés, hogy Peking az éghajlat szempontjából alkalmas-e a téli sportok lebonyolítására. Ez a hatalmas országnak az a része, ahol évek óta nem havazott. Peking és környéke az ország legszárazabb, vízhiánnyal küzdő vidéke, a levegő szennyezettsége a pekingi főpolgármester, Vang Ansun szerint „szinte elviselhetetlen”. De a pályázati kiírás megnyugtat: „a levegő tisztítása évek óta eredményesen folyik”, és „hóágyúkkal pótoljuk majd, amit a természet elmulaszt”. (Ez utóbbihoz viszont víz kell, ami ezen a környéken szintén hiánycikk.) A másik probléma, hogy számos téli sport színhelye a nyári játékokon alkalmazott pekingi fedett pályás létesítményektől százhúsz kilométerre van. Ezért gyorsvasút építését tervezik, amely a távolságot hetven perc alatt lesz képes leküzdeni. Az építkezés falvak lakóinak kitelepítésével jár, de ez a nyári olimpia tapasztalatai szerint nem akadály, éhbérért dolgozó vándormunkások pedig milliószámra állnak rendelkezésre. Az állam olajozottan működő diktatúra, ezt mutatja az is, hogy az ülésről kiadott dokumentumban nem esik szó a szervezés „áttekinthetőségének” (értsd, a demokratikus nyilvánosság biztosításának) problémájáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról. Thomas Bach NOB-elnök a DPA hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a kínai kormánnyal kötött megegyezés szerint a „játékok idején az olimpiai charta előírásait teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Ez vonatkozik valamennyi résztvevőre és minden, az olimpiával kapcsolatos tevékenységre.” A szöveg nyilván utalás az ókori olimpiákra, amikor a játékok idejére felfüggesztették a háborús tevékenységet. De nem szól arról, ami előtte és utána történik. Az olimpiai charta garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását, de Kínában ma is politikai üldözöttek százai vannak börtönben. Köztük Liu Hsziao-po író, akit 2010-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki. Nyugati politikusok azt remélték, hogy az olimpia eszmevilága az emberi jogok tiszteletben tartására serkenti a kínai vezetőket. A remény ábránd maradt. Liu Hsziao-pót négy hónappal a nyári olimpia után tartóztatták le. Az ügyre vonatkozó kérdésre Bach úr azt válaszolta, hogy az provokáció.

A Nobel-díj szóba került az elmúlt napok egy másik nagy nemzetközi sporteseményén, a Szentpéterváron tartott FIFA-rendezvényen is. Itt sorsolták ki a 2018-as, Oroszországban tervezett labdarúgó-vb csoportbeosztását. Mivel Oroszország egyike azoknak a kevés országoknak, ahol Sepp Blatter FIFA-elnöknek nem kell félnie a letartóztatástól, ő is jelen volt. És ott volt régi barátja, Vlagyimir Putyin is, aki a sorsolás előtti ünnepségen Nobel-díjra javasolta azt a Sepp Blattert, akit a közvélemény a legkorruptabb sportvezetőnek tart. Miután a világ legtekintélyesebb nemzetközi kitüntetésének nincs korrupciós diszciplínája, feltehető, hogy Putyin a Nobel-békedíjra gondolt. (Képzeljük el Sepp Blattert olyanok társaságában, mint Martin Luther King, Nelson Mandela, Albert Schweitzer, Andrej Szaharov vagy Mihail Gorbacsov.)

A konferencián felszólalt Michel Platini UEFA-elnök is, de egy szóval sem említette, amit két nappal később Zürichben hivatalosan bejelentett: jelölteti magát a FIFA-elnöki posztra. Általános vélekedés szerint ő a legesélyesebb.

A hatvanéves Platini, az egykori kitűnő francia labdarúgó jó szervevező, gyakorlott vezető. Az idén májusban már jelöltette magát Blatter helyére, de belátta, hogy esélytelen, ezért visszalépett. Hátránya – ami egyben előnyére is válhat –, hogy a Blatter nevelése. A mostani elnök vitte őt a FIFA-ba, személyes tanácsadójaként dolgozott négy éven át. Támogatta első elnökké választásakor a svéd Johanssonnal szemben. (Egyesek szerint részt vett a hírhedt ötvenezer dolláros borítékok osztogatásában az afrikai és ázsiai küldöttek között, hogy Blattert válasszák.) Ahogy Blatter az elődjétől, az azóta korrupció miatt többször is elítélt brazil Jo?o Havelangétól tanulta el a FIFA-vezetés csalási trükkjeit, úgy Platini Blattertől. Közölte, hogy fő célja „a FIFA méltóságának és tekintélyének visszaszerzése”. Megfigyelők szerint fő támogatói az európai, a közép- és észak-amerikai, valamint a dél-amerikai szövetségekből kerülnek ki.

Platini legesélyesebb ellenfelének Chung Mong-Joon dél-koreai milliárdost, a Hyundai autósdinasztia tagját tekintik. Chung tíz éven át képviselte az ázsiai szövetséget a FIFA elnökségében. Az országos politikában is ismert. 2002-ben minimális szavazattal maradt alul az elnökválasztáson. Négy évvel ezelőtt fordult szembe Blatterrel. Egyike volt annak a tizenegy elnökségi tagnak, akik a zürichi ügyészségen csalás miatt feljelentették a FIFA-elnököt. Blatter azonban az afrikai és ázsiai országok küldötteinek támogatásával elsimította az ügyet. Ugyanakkor Chung sem mentes korrupciós vádaktól. Egy korábbi elnökségi tag, a katari Mohamed Bin Hammam 2002-ben nyílt levélben vádolta meg, hogy óriási összegekkel vesztegette meg a szervezet vezetőit, hogy Dél-Korea és Japán közösen kapja meg a labdarúgó-vb rendezési jogát. (Az akkori brazil FIFA-elnök, Ricardo Teixeria lett például a Hyundai országos képviseletének vezére.) Chung azt nyilatkozta a BBC-ben: „Platini az eddigi rendszer produktuma. Itt az ideje, hogy a FIFA egy Európán kívüli elnököt kapjon. Ezért van jó esélyem.”

Harmadik esélyesként a dél-afrikai milliárdost, Tokyo Sexwaletet emlegetik. Mellette szól politikai múltja. Nelson Mandela munkatársa volt, éveket töltött vele a rasszista rendszer börtöneiben. A rendszerváltás után Mandela első kormányának városépítési minisztere volt. Aztán építési vállalkozóként gazdagodott meg. Vagyonát ma mintegy 200 milliárd dollárra becsülik. Nem érintett Blatter korrupciós botrányaiban. A FIFA antirasszista bizottságának tagja. Fő feladata az izraeli és palesztin labdarúgó-szövetség közötti ellentétek elsimítása.

Megfigyelők szerint azonban esélye a FIFA elnöki posztjára csak annak van, akit a nemzetközi sport kulcsembere, a dúsgazdag és mindenkit lefizetni képes kuvaiti sejk támogat. Ahmed Al-Sabah maga mögött tudja az afrikai és az ázsiai küldöttek nagy részét. Jó viszonyban van Putyinnal. Ők ketten intézték el, hogy Oroszország és Katar kapja a két következő vb rendezési jogát, amit annak idején Platini is támogatott. A hírek szerint a sejknek szerepe volt Thomas Bach NOB-elnökké koronázásában is.

Visszatekintve az elmúlt két hét eseményeire, az embernek az az érzése, hogy a romantikus lila ködbe burkolt olimpia és a világ legnépszerűbb sportját, a labdarúgás irányítását diktátorok, arab sejkek, dúsgazdag milliárdosok, diktátorok tartják kézben. Hatalmukat Blattereken, Samaranchokon és helyi potentátokon keresztül gyakorolják. Akaratuk ott érvényesül, ahol korrupció gyengíti a demokratikus rendszert és egy erős ember kezében van a hatalom.

Lehet, hogy mégsem esélytelen a magyar olimpiarendezési pályázat?