Roma áttelepítés: kézzelfogható etnikai feszültségek
Csak azokat érinti az a Németország és Koszovó közötti paktum, amely több ezer, zömmel koszovói roma menekült hazatelepítését szorgalmazza, akik nem pályázhatnak állandó vagy hosszú távú tartózkodásra – hangsúlyozzák a német Belügyminisztériumban. Németország szerint az etnikai erőszak jelentősen csökkent a koszovói térségben, ugyanakkor az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Irodája (UNHCR) csakis önkéntes alapon ajánlja a visszatérést, mert felmérése szerint a hazatelepülőknek továbbra is kézzelfogható etnikai feszültségekkel és rossz életkörülményekkel kell számolniuk.
A német Belügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint már csak hetek kérdése a hazatelepedési kormányközi megállapodás aláírása Pristinában. Stefan Paris szerint a megkötendő egyezmény minden szempontból megfelel a menekültügyekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak, és valamennyi humanitárius szempont a megfelelő hangsúllyal szerepel benne. „Hadd hangsúlyozzam, hogy a paktum csupán azokat érinti, akik semmiféle hosszú távú vagy állandó tartózkodásra nem pályázhatnak” – emelte ki a német belügyi szóvivő, arra is emlékeztetve, hogy a koszovói menekültek fiataljai közül sokan már Németországban születtek, így azt vallják hazájuknak. A kétoldalú egyezmény biztosítaná, hogy Koszovó mindenkit befogad, aki korábban a térségben élt, illetve akinek személyi iratai alátámasztják a hazatelepülés jogszerűségét: azaz, akiről akár iratai alapján, akár más módon kimutatható, hogy a volt dél-szerbiai tartományban élt.
A német parlament azt követően állt elő a bejelentéssel, hogy a baloldal felvetette a Koszovóban élő kisebbségek – leginkább a romák – elleni diszkrimináció és üldöztetés problémakörét. Ulla Jelpke baloldali politikus felszólalásában bírálta a hazatelepítési tervet azzal, hogy a romák számára Koszovóban szinte semmi kilátás nem kínálkozik, és ezen még csak ront a koszovói lakosság körében tapasztalható „nyílt rasszizmus.” A kilencvenes években zajló délszláv háború következményeként jelenleg több mint tizennégyezer hivatalos koszovói menekült él Németországban, zömük, mintegy tízezren romák, akik a háború ideje alatt „két tűz közé kerültek”, ezért kényszerültek elmenekülni. A délszláv háború előtt mintegy negyvenezer cigány élt Koszovóban, akik a NATO-bombázások megkezdése után főként Macedónián keresztül tömegesen hagyták el a tartományt.
A Roma Sajtóközpont (RSK) a menekülők beszámolói alapján a különböző helyszínekről tudósított. A koszovói szerb hatóságok a cigány férfiak többségét nem engedték ki a tartományból, sokakat pedig kényszermunkára vittek: a jugoszláv hadseregnek kellett dolgozniuk, ami viszont a szerbekkel való kollaboráció gyanúját erősítette az albán oldalon. Így a háború idején az albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) akciói a koszovói szerbek mellett a romákat is fenyegették, akiket aztán a bombázások végeztével az albán lakosság zömmel elüldözött, lerombolva vagy elfoglalva házaikat.
A jelenleg Németországban élő valamennyi koszovóit törvény kötelezi arra, hogy amint a hazájukba való visszatelepülés nem veszélyezteti életüket és testi épségüket, el kell hagyniuk a befogadó országot. A német Belügyminisztérium álláspontja szerint az etnikai indíttatású erőszak mára jelentősen lecsökkent Koszovóban, erre alapozva tartja időszerűnek a kormányközi hazatelepítési egyezmény tető alá hozását, és bátorítja a menekülteket fejenként 750 euró (nagyjából hetvenezer forint) kifizetésével, valamint a teljes útiköltség megtérítésével a hazatérésre. Emellett a német minisztérium azt vállalta: évi két és félezer főben maximalizálja a visszatelepítést annak érdekében, hogy Koszovót ne terhelje túl a hazaérkezők hirtelen áradata. Így a tárca szóvivőjének becslése szerint a teljes folyamat mintegy tíz évet venne igénybe. Ugyanakkor eközben az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Irodája (UNHCR) a térségben tett felmérése nyomán arról számolt be: a hazatelepülőknek otthonuk elvesztése miatt többnyire most sincs hova menniük, rossz életkörülményekkel és kézzelfogható etnikai feszültségekkel kell számolniuk. Ezért az UNHCR csakis önkéntes alapon ajánlja a koszovói menekültek hazatelepülését, akik közül egyébként tavaly ilyen módon csak kevesebb, mint ezren tértek vissza a térségbe.
