Kötelességünk nyíltan beszélni, ha súlyosan megsértik a jogállamiságot
– Magyarországon megemlékeznek a Páneurópai piknik 30. évfordulójáról. Hogyan látja az úgynevezett reformkommunisták és az akkori ellenzék szerepét a történtekben
– Magyarország, akárcsak más közép-európai országok, kulcsszerepet játszott a keletnémet totalitárius rendszer bukásában. Az akkor a szabadságért, a demokráciáért kibontakozott politikai és társadalmi mozgalmak alakították ki az utat Németország, Európa újraegyesüléséhez. Ezt a német szövetségi kormány a 30. évforduló alkalmából ismét kifejezésre juttatta. Egyébként a Reichstag falán tábla emlékeztet a piknikre és a határnyitásra. Mi, szabaddemokraták az ősszel egy sor parlamenti kezdeményezésre, rendezvényre készülünk, hogy emlékeztessünk ezekre a történelmi eseményekre és behatóbbá tegyük országaink kapcsolatait.
Renata Alt– Milyen a képük a mai Magyarországról? Miért a sok bírálat?
– Hogy kapcsolataink szorosak és barátiak, arról legutóbbi budapesti utamon is meggyőződhettem. Az 1989-es politikai fordulat mögött a közös értékek, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok tisztelete, a tolerancia és a nyíltság állottak. Ma is ezek a közös értékek kötnek össze bennünket a magyar emberekkel és az Európai Unió más országainak polgáraival. Ezért is érezzük kötelességünknek, hogy nyíltan beszéljünk, ha súlyosan megsértik a jogállamiságot, a sajtó- és a véleményszabadságot, az igazságszolgáltatás, a tudomány függetlenségét. Nézetem szerint Németországnak az európai színtéren határozottabban kellene fellépnie olyan közös értékek, mint a jogállamiság, a polgári szabadságjogok mellett. Ezért már korábban beterjesztettük a Bundestagban javaslatunkat az európai alapjogok ügyében (lásd keretes írásunkat). Síkra szállunk azért, hogy szélesítsék, erősítsék az európai intézmények eszközeit, amelyekkel hozzájárulhatnak a jogállamiság, a demokrácia biztosításához.
– A politikai nézeteltérések ellenére a gazdasági kapcsolatok jók. Nem befolyásolhatja az előbbi az utóbbit?
– Németország gazdasági összefonódása a közép-európai országokkal stratégiai jelentőségű. Magyarországnak jelenleg jók a növekedési mutatói és pozitív a külkereskedelmi mérlege. Kapcsolataink a gazdaságban szorosak, behatóak, Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, legnagyobb beruházója. Ugyanakkor a korrupció olyan tényező, amely akadályozza a német beruházásokat. E területen javulásokra van szükség a bizalomteremtéshez, ahhoz, hogy Magyarország még vonzóbbá váljék a külföldi beruházók számára. Aggaszt egyúttal a világpolitikai és világgazdasági helyzet. A magyar gazdaság is rá van utalva a járműiparra. Párhuzamosan a technológiai, a környezetvédelmi haladással, a mobilitási formák módosulásával Magyarországon, akárcsak Németországban, nagy szerkezeti átalakításokra van szükség a gazdaságban. Erre a kormányoknak fel kell készülniük, jövőbe mutató terveket kell kidolgozniuk.
A Bundestagban nemrég tartották a vitát az alapjogok rögzítésére vonatkozó javaslatról, az FDP pedig arra szólította fel a szövetségi kormányt, szálljon síkra az Európai Unióban a jogállamiság megvédéséért. Szükség van értékelési mechanizmus bevezetésére is, amely országonként és rendszeresen elemzi a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok helyzetét. Az FDP aggódik, hogy európai uniós államokban elégtelenül tartják tiszteletben a jogállamiságot, a polgári, az emberi jogokat. Így fennáll a lehetőség, hogy tartós károkat szenved az Unió működőképessége és szavahihetősége, aláássak annak alapértékeit. Jóllehet létezik egy sor eszköz a jogállamiság vonatkozásában, de azok eddig, formális okokból is elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy elfogadható időn belül megfelelő eredményeket hozzanak.
A Zöldek új, független, a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó bizottságot állítanának fel alkotmányjogászokból, tagjait a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament jelöliné. Az ellenzéki párt azt szeretné, hogy olyan országok, ahol rendszerszinten sértik meg a jogállami normákat, a demokráciát, ne részesülhessenek EU-s forrásaiból. Franziska Brantner zöldpárti frakcióvezetője azt mondta, a kérdés sürgető, mert Orbán Viktor, Heinz-Christian Strache, Matteo Salvini és társaik antiliberális, autoriter mozgalmaival és kormányaival van dolgunk. Ugyanakkor világos, hogy a küzdelmet mindenekelőtt az érintett országok polgárainak kell megvívniuk. Meg kell gondolnunk, hogyan tudjuk az EU-t úgy megerősíteni, hogy jobban tudja kezelni ezeket az antidemokratikus irányzatokat. Ezért akarjuk a jogállamisággal foglalkozó bizottságot. Annak rendszeresen és valamennyi országban ellenőriznie kell, hogy ne lehessen többé azt mondani: csak a kicsik, a keletiek ellen irányul a dolog. Ugyanakkor módot kell adni arra, hogy az EU szankcionálhasson, ha a jogsértések beigazolódtak. Mivel az Alapokmány 7. cikkelyének az érvényesítése nagy akadályokba ütközik, további eszközre van szükség. Günther Öttinger (az Európai Bizottság költségvetési biztosa, a CDU tagja - a szerk.) javaslata, hogy az uniós forrásokat fagyasszák be, de az érintett kormányt kötelezzék a pénzek kifizetésére, irreális. és csak az EU ellen hangolná az embereket. Mi azt javasoljuk, vonják meg az adott kormánytól az uniós pénzek elosztásának jogát és egy tőlük független testület döntsön. Egyébként politikai kérdésről van szó. Ezért kívánnám, hogy a CDU végre kirúgja pártszövetségéből a Fideszt, a szociáldemokraták pedig elgondolkozhatnának román partnerükről” – mondta a frakcióvezető.
A CDU részéről Volker Ullrich úgy fogalmazott, lehet többsebességes az integráció, de nem lehet két sebesség a jogállamiság és a demokrácia területén, annak Európában mindenhol egyformának kell lennie. További intézkedésekre van szükség, hogy előre jelezhessék az alapjogok, a jogállamiság megsértését. Ezért jó gondolat a bizottság, akárcsak Günther Öttinger javaslata, hogy kössük az uniós pénzek folyósítását a jogállami normák betartásához. – Franz Josef Strauss, a CSU vezetője már 1972-ben leszögezte: Egy nemzetek Európája pusztán nemzetek csoportja lenne, Európa nélkül – emlékeztetett a politikus. Párttársa, Matern von Marschall szerint a lisszaboni szerződés z Uniós alapszerződés 7. cikkelyének az alkalmazása ( a szerződést súlyosan megsértő ország tagságának felfüggesztése) magas akadályt jelent. – Valamennyiünket felbátorítana az EUrópai Unióban, ha ezt az akadályt alacsonyabbra lehetne levinni. Hogy ez reális-e, majd a jövő mutatja meg. (...) Különösen Lengyelországról, illetve Magyarországról van szó, és úgy vélem, figyelembe kellene vennünk a történelmüket. Ki kellett szabadulniuk Oroszország szorításából, majd megtalálniuk magukat az Európai Unióban. Tekintettel a lengyel szuverenitás megsértésére, amelyért mi is felelősek vagyunk, valamint a máig ható trianoni traumára, másként kell tekintenünk ezeknek az országoknak a kulturális identitására, mint a nyugat-európaiakéra – vélte a parlamenti képviselő.
