Rejtélyes flotta növekszik a sötétben, fekete aranyat szállít
Kiöregdett, balesetveszélyes tankerekkel, ismeretlen tulajdonosi hátérrel szállítják a világ tengerein az orosz nyersolajat, amellyel nem csak az a gond, hogy Oroszország megkerüli a szankciókat, hanem az is, hogy rémisztő mértékben megnőtt egy újabb, a tengereket elszennyező tankerkatasztrófa lehetősége.
Ahogy fokozódnak az Oroszország elleni, az Ukrajna elleni háború miatti szankciók úgy növekszik az az „árnyékflotta”, amely az orosz kőolajat szállítja szerte a világban – derül ki a CNN cikkéből.
Az iparági bennfentesek szerint a fantomflotta nagyjából 600 hajóból áll jelenleg – ami a világ tankereinek mintegy 10 százaléka –, és ez a szám nagyon gyorsan nő.
Teljes mértékben homály fedi, hogy kik a valódi tulajdonosai ezeknek a hajóknak. A szankciók következtében az iparág hagyományos szereplőinek jó része visszalépett az orosz kőolaj szállításától és a helyükre dubaji vagy hongkongi fedőcégek léptek be. Voltak, akik az európai szereplők feleslegessé vált hajóit vásárolták fel, mások roncstelepekről összevásárolt kohószökevényeket üzemeltek be, amely – ismerve a tankerkatasztrófák okozta környezeti károk súlyosságát – meglehetősen aggályos.
Az árnyékflotta növekedése illusztrálja, hogy milyen változások következtek be a nemzetközi olajkereskedelemben az Ukrajna ellen indított orosz támadás és az arra válaszul bevezetett szankciók óta.
„Két féle tengeri olajszállítással foglalkozó cég van: az egyik nem hajlandó orosz olajat szállítani, a másik csak azzal foglalkozik”
– magyarázta a CNN-nek Richard Matthews, az EA Gibson kutatási vezetője, nemzetközi hajóközvetítő.
Az európai vásárlók elmaradásával párhuzamosan Kína és India növelte az orosz forrásból származó kőolaj importját, amelyhez azonban annyi hajóra van szükség, amellyel Oroszország nem rendelkezik. Matthew Wright, a Kpler olajiiparági elemzőcég vezető szállítmányozási elemzője úgy magyarázta a lapnak, hogy kétféle hajó lehet aktív ezen a piacon: a „szürkék” és a „sötétek”. Az előbbibe tartoznak a szinte semmiből kinőtt közel- és távol-keleti cégek, amelyek európai tulajdonosoktól frissen vásárolt hajókkal léptek a piacra, a másodikba pedig azok a „veteránok”, amelyek korábban venezuelai és iráni olajjal foglalkoztak. Wright elárulta: ezek a hajók gyakran kikapcsolják a transzponderüket (radar-válaszjeladdójukat, amellyel a haladásuk nyomon követhető), hogy fedezzék a tevékenységüket. A Kpler szerint az orosz nyersolajkereskedelem 36 százalékát az európai tulajdonosokkal rendelkező hajók tették ki januárban.
„Mindannyian azt vártuk, hogy a venezuelai és iráni olajat világszerte szállító sötét flotta növekedni fog, és ez meg is történt” – mondta a CNN-nek Janiv Shah, a Rystad Energy tanácsadó cég vezető elemzője. Ennek egyik oka, hogy sokkal kevésbé hatékony az orosz olajat Kínába és Indiába szállítani, mint Európába. Az EA Gibson szerint Oroszországnak most négyszer akkora szállítási kapacitásra van szüksége, mint az invázió előtt. A Global Witness nonprofit szervezet becslése szerint 2022 február vége és idén január között az olajszállító tartályhajók eladásainak negyede ismeretlen vevőktől származott, amely nagyjából duplája az előző évinek.
A lap által megszólított szakértők szerint
az árnyékflotta nagyban segíti Oroszországot abban, hogy kikerülje a szankciókat, és abban is, hogy az árplafon felett értékesítse olaját.
Mivel a sötét flotta nagy létszámú 15 évnél idősebb hajókkal rendelkezik – a nagyobb olajtársaságok általában ebben a korban selejtezik le tankereiket a kopásból, elhasználódásból eredő biztonsági kockázatok miatt – a háború kezdete óta jelentősen nőtt az idősebb, szinte már roncsnak számító és ilyen állapotban nyersolajat szállító hajók száma a tengeren. Richar Matthews, az EA Gibson kutatási vezetője szerint
„A flotta növekedésével napról napra növekszik annak a valószínűsége is, hogy súlyos kiömlés vagy baleset történjen.”
(Kiemelt képünk illusztráció. Az Exxon Valdez 1989-es katasztrófája. Forrás: flickr)
