Régi-új vezér az ORF élén

Jelöltekben nem volt éppen hiány: heten pályáztak a vezérigazgatói posztra. Az alapítványi tanács minden tagja megnevezhette jelöltjét. Az ORF történetében Wrabetz előtt egyetlen intendáns volt, a legendás Gerd Bacher, akinek sikerült második periódusra is megszerezni a szavazatok többségét. Az alapítványi tanács tagjai is ajánlhattak jelöltet a csúcspozícióra.

A korábban kuratóriumnak nevezett vezető testületet 2001-ben keresztelték át alapítványi tanáccsá, akkor, amikor az osztrák televízió és rádió közszolgálati alapítvánnyá alakult. A tanács funkciója nem változott a korábbihoz képest, az azóta intendáns helyett vezérigazgatónak nevezett legfelsőbb vezető személyéről e testület mondja ki, szavazással.

A tanács összetétele híven tükrözi a parlamenti pártviszonyokat – jelenlegi formájában 2010 áprilisában alakult meg. Bár hivatásos politikus nem lehet a tagja, az elkötelezettségek kimutathatóak, és elvártak. Kilenc tagot közvetlenül a kormány delegál, ugyanennyien a kilenc tartományi kormány javaslatára kerülnek be, hat „civilt” a parlamenti pártviszonyoknak megfelelően a kormány jelöl, öt tag az üzemi tanács – illetve egy közülük az egyház küldötte, s legfeljebb a közönségtanács hat választottjánál lutri, mely párthoz húznak. Konkrétan, amennyire ezt tudni lehet, jelenleg az SPÖ 15, az ÖVP 12, az FPÖ két , a Zöldek és a BZÖ egy-egy hozzá közel álló tag szavazatára számíthat, a többiek pártatlannak mondhatók.

A legtöbb esélye a szükséges 18 szavazat megszerzésére értelemszerűen annak a jelöltnek van, akinek személyéről a kormánykoalíció pártjai megegyeznek: az ilyen megállapodás rendszerint alkut, jelent, a kompromisszumot kötő fél cserében ellenszolgáltatást, saját jelöltjének más posztra történő megválasztását kéri- is jelent.

Alexander Wrabetz régi televíziós, 2006-os megválasztását mégis szinte puccsnak tekintették a bennfentesek. Az akkor kormányzó Néppárthoz közelálló Monika Lindnert „ütötte ki” az akkori kereskedelmi igazgató, a mostaninál kicsit gyengébb eredménnyel, de szintén még az első és ezáltal egyetlen fordulóban.

Wrabetz 1960-ben született Bécsben, jogi diplomát szerezve a bankszektorban kezdte pályáját, majd 1987-től az Osztrák Vagyonügynökségnél töltött be pozíciókat. Az ORF kuratóriumának tagja volt már, amikor Gerhard Weis akkori intendáns 1998-ban kereskedelmi igazgatóként alkalmazta a közszolgálati televíziónál. Szabadságpárti családból származik, de már egyetemista korában a szociáldemokraták ifjúsági szervezetéhez csatlakozott. SPÖ-tagságát 2006-ban szüntette meg, amikor a vezérigazgatói posztra pályázott.

A választási procedúra keretében az alapítványi tanács tagjai előbb arról döntöttek, hogy a pályázók közül kit hallgatnak meg. Wrabetz mellett egy másik régi televíziósnak, az ORF korábbi balkáni tudósítójának jutott ez a megtiszteltetés. Az eredetileg 40 perces meghallgatás Wrabetz esetében két és fél órán át tartott, ezalatt válaszolt a kérdésekre és részletesen kifejtette elképzeléseit a következő évekre.

Az elmúlt öt év sem volt könnyű: szigorú takarékosságjegyében az intézmény nem egyszer kedvelt személyiségektől vált meg – Wrabetz javára szól, hogy az előírt intézkedéseket 80 százalékban megvalósította. A fennmaradó húsz százalék sem maradhat azonban el, ez a következő két év feladata. Ugyanakkor a német nyelvterületen működő színvonalas magántévék versenyével is fel kell venni a harcot: az ORF nézettsége elmarad a kívánttól. Warbetz már megválasztása előtt is vázolta terveit, köztük új műsorok indításának, az isztanbuli után két másik új tudósítói poszt létesítésének szándékát. A magas színvonal megőrzése és a független, objektív hírszolgáltatás mindenképpen céljai közé tartozik – mondja. Megoldásra vár az ORF székház ügye: a Küniglsbergi épületből – takarékossági okokból – a tévé kiköltözik, de még nem tudni hova.

A vezetőválasztás ezzel nem ért véget: szeptember 15-én derül ki, ki vezeti a négy központi igazgatóságot (az eddigi hat helyett). Ugyanakkor választják meg a hat tartományi televízió igazgatóját is.