"Reagálnunk kell, különben megesznek bennünket"
A "nemzeti identitásról" elrendelt országos vitával az volt a francia államfő célja, hogy megerősítse honfitársai tudatában a hazafias érzéseket, és némi támaszt nyújtson nekik a gazdasági válság bizonytalanságában. A vita azonban kezd a kezdeményezők ellen fordulni - írta elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Az országos vitára ugyanis rátelepedett a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN). A párt új frontembere, Marine Le Pen (az alapító Jean-Marie Le Pen lánya) arra használja ki a vitafórumot, hogy az "őshonos" franciák előnyben részesítését követelje, és egyúttal szítsa az elidegenedéstől érzett félelmeket.
A vitának köszönhetően megnőtt a média érdeklődése a jobboldali tiltakozó párt iránt. A minaretépítésről rendezett svájci népszavazás nyomán a nemzeti identitásról kezdett franciaországi disputa egyre inkább arra a kérdésre korlátozódik, vajon és miként képes integrálni a francia társadalom a muzulmán bevándorlókat.
Ez pontosan az ellentéte annak, ami Nicolas Sarkozy szándéka volt a vita elindításával. Az államfő a nemzeti tudat hangsúlyozásával - kellő időben a jövő márciusban esedékes regionális választások előtt - a Nemzeti Front választóit akarta megcélozni és magához vonzani.
Eric Besson bevándorlásügyi és a nemzeti identitásért felelős miniszter (aki a Szocialista Pártot elhagyva csatlakozott Sarkozy táborához) egy konvertita buzgalmával vetette magát az országos vita megszervezésébe. Utasította az összes prefektúrát, hogy szervezzenek vitaesteket a polgárok részvételével. Az interneten vitafórumot hívott életre. Ezen kívül számos interjúban szólt hozzá a témához, s ezekben az illegális bevándorlás kérlelhetetlen ellenfeleként lépett föl. Védelmébe vette a "dzsungel" néven elhíresült calais-i vad menekülttábor kiürítését, valamint három afgán kitoloncolását hazájukba.
Brice Hortefeux belügyminiszter sem akart lemaradni Besson mögött: novemberi döntésével elrendelte, hogy 13 éven aluli "priuszos" fiatalok éjszaka nem tartózkodhatnak az utcán. Utasítást adott továbbá arra, hogy egy éven belül meg kell kétszerezni a közterületeket pásztázó kamerák számát. Xavier Darcos munkaügyi miniszter pedig vállalataik bezárásával fenyegette meg azokat a cégtulajdonosokat, akik érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező bevándorlókat foglalkoztatnak.
A 2007. évi elnökválasztást megelőző kampányban Sarkozynek a biztonságból meg a haza iránt érzett büszkeségből kevert "koktéllal" sikerült elhalásznia a Nemzeti Front választóinak nagy részét. Csakhogy a Marseillaise és a nemzeti jelkép, Marianne dicsőítésével ezúttal már nem érik be a jobboldali tábor hívei. Ezt mutatják a közelmúltban készült felmérések. Ahelyett, hogy ártott volna a Nemzeti Frontnak, az államilag szervezett vita új legitimitást kölcsönzött a párt kedvenc témáinak – írta az MTI.
Emiatt máris szaporodnak a bíráló hangok az elnök pártjában (UMP). A parlamenti frakció elnöke, Jean-Francois Copé olyan csapdának nevezte az identitásvitát, amelyet "mi állítottunk saját magunknak". Jean-Pierre Raffarin korábbi miniszterelnök "kocsmai törzsasztalok szintjén mozgó vitát" emleget. Ennek nyomán a prefektusok is elbizonytalanodtak: nem tudják, dicséret vagy dorgálás érkezik-e Párizsból, ha tovább szítják a vitát. Ráadásul az első vitafórum katasztrofális kimenetelű volt. Verdunben egy polgármester (UMP) idegenellenes kirohanásokra ragadtatta magát. André Valentin, Gussainville elöljárója tízmillió külföldit emlegetett, "akiket mi tartunk el, hogy ne csináljanak semmit… Reagálnunk kell, különben megesznek bennünket".
Hogy mennyire öngólt lőtt az identitásvitával a kormány, azt jól mutatja a baszk párt reagálása. A Batasuna - amely Spanyolországgal ellentétben francia földön legálisan működik - hétfőn elítélte a vita "hányingert keltő bűzét". A nyilatkozat leszögezi: "a baszk nép semmiképpen sem különlegesség a francia államban. A baszk identitás abszolút realitás, amely elismerést és tiszteletet érdemel a nemzetek családján belül".
A vita elfajulását látva Sarkozy is megszólalt. Múlt héten a Le Monde hasábjain az egymás iránti kölcsönös tiszteletről beszélt, mindenkit arra szólítva fel, hogy törekedjen a harmonikus társadalmi együttélésre. Ez erősen elütött attól, amit az elnök november közepén La Chapelle-en-Vercors-ban mondott. Ottani beszédében Sarkozy minden jövevény kötelességének nevezte a francia "mérvadó kultúra" elsajátítását. "Nem lehet élvezni a társadalombiztosítás előnyeit anélkül, hogy az illető ne tegye föl magának a kérdést: mit tehet ő maga az országért. Nem lehet élvezni az ingyenes oktatást úgy, hogy a diák nem jár rendszeresen iskolába, nem tiszteli a tanárokat, és nem vigyáz az iskola berendezésére, állagára" - fogalmazott az államfő.
Ebben visszaköszön a "befogadási és beilleszkedési szerződés" filozófiája, amelyet 2006-ban belügyminiszterként hagyott jóvá Sarkozy. A szerződés elfogadásával a franciaországi szokások és törvények tiszteletére, valamint kellő szintű francia nyelvismeret elsajátítására kötelezték magukat a francia állampolgárság megszerzését óhajtó külföldiek.
A beilleszkedési szerződéssel Párizs beismerte, hogy az asszimiláció hagyományos eszközeivel már nem lehet "citoyen"-eket faragni az Észak- és Fekete-Afrikából érkezett bevándorlókból. A laicista "köztársasági iskolák" erejét meghaladják a szocializációval járó feladatok. Ráadásul megszűnt a kötelező katonai szolgálat, amely pedig fontos iránytűje volt az integrációnak. Válság idején elsőként a gyengén képzett bevándorlókat bocsátják el a munkaadók.
Sarkozy nem akarja, hogy a jövevények en bloc etnikai vagy vallási gettókba vonuljanak vissza. Részben ezért kezdeményezett vitát a nemzeti identitásról. Ám minden arra utal, hogy ez a vita inkább a jobboldali populista Nemzeti Front kirekesztő propagandáját szolgálja - vélte a német konzervatív újság.
