Putyin feszültséget akar, sorakoznak az orosz csapatok az ukrán határon

Az elmúlt héten látványos csapatösszevonásba kezdett az orosz hadsereg az ukrán határon, az oroszbarát felkelők által ellenőrzött terület határán. Hogy pontosan hány katonát vezényeltek a térségbe, arról ellentmondóak az információk. Az ukrán vezérkari főnök  a kijevi parlamentben a héten huszonhét zászlóaljról beszélt, ez akár tizenötezer katonát is jelenthet. Nyugati források viszont ugyanekkor még csak 3-4 ezer orosz katona összevonásáról beszéltek.

Az orosz hadsereg március utolsó hetében máshol is aktív volt, például három atomfegyvert is kilőni képes tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre. Rendszeresek továbbá az orosz légierő szokatlan manőverei is. A híradások szerint NATO gépei csak hétfőn tíz alkalommal szálltak fel gyanúsan közeledő orosz gépek miatt Kelet- és Észak-Európa fölött.

Ami az orosz-ukrán összecsapásokat illeti, március végén váltak keményebbekké, így a tavaly nyár óta tartó viszonylagos nyugalom véget érni látszik. A múlt héten olyan nap is volt, amikor négy ukrán katona esett el. Az ukrán hadsereg állítja, hogy olyan nagy kaliberű ágyúkkal lövik őket, amelyeket a tűzszüneti egyezmény szerint nem tarthatna egyik fél sem arrafelé. Az ukránok állítják, hogy a lövöldözést mindig a túloldal kezdi, ők pedig válaszolnak, önvédelemből. Szerintük a csapatösszevonás nem állt meg a határon, a lövéseket már orosz katonák adják le rájuk. Az orosz kormány szerint viszont nem orosz reguláris erők lőnek.

Az ukrán hadsereg pénteken újabb összecsapásokról számolt be, több donyecki falu környékéről is. Az ukránok állítják, hogy a donyecki és luhanszki hatóságok is sorozásba kezdtek, és pénteken előírták, hogy minden 18 és 27 év közötti férfi jelentkezzen fegyveres szolgálatra.

Az orosz kormány állítása szerint csak a fokozódó ukrán agressziótól védik a környék lakosságát, illetve felkészülnek arra, ha a nyugati hatalmak beavatkoznának a konfliktusba.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön bejelentette, ha a katonai konfliktus elmélyül Donyeckben, akkor annak a vége Ukrajna megsemmisülése lehet.

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a 168.hu kérdésére emlékeztetett, hogy március 30-án volt egy videokonferencia Putyin, Macron és Merkel részvételével.

A kelet-ukrajnai ügyekről szóló háromoldalú megbeszélés Sz Bíró szerint azt sejteti, hogy orosz részről nem hajlandók felújítani a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) közöti tárgyalást. A szakértő úgy látja, mintha az orosz elnök keresztülnézne az ukrán elnökön, ráadásul úgy tűnik, a háromoldalú tárgyaláson Kelet-Ukrajna ügyében a felek elbeszéltek egymás mellett.

A szakértő azt mondta, a szokatlan csapatmozgatást orosz oldalról részben azzal indokolják, hogy készülnek a Nyugat 2021 elnevezésű hadgyakorlatra. Ezt a belarusz-orosz közös hadgyakorlatot viszont csak szeptemberben fogják megtartani, kérdés, hogy ehhez miért szükséges az esemény előtt 4-5 hónappal ilyen mértékű csapatösszevonás.

Sz. Bíró hozzátette, Joe Biden ezen a héten fölhívta a Zelenszkijt, az ukrán elnököt, és biztosította arról, hogy messzemenően támogatják majd Ukrajnát és a területi integritás megőrzését. A héten ezen kívül az amerikai és az orosz külügyminiszter is telefonbeszélgetést folytatott, ennek során az amerikai fél szintén magyarázatot kért a csapatösszevonásra vonatkozóan. Hasonlóképpen a vezérkari főnökök egyesített tanácsának amerikai elnöke szintén felhívta az orosz vezérkari főnököt, Geraszimov tábornokot, hogy részletes magyarázatot kérjen arra vonatkozóan, hogy mi történik az ukrán határnál.

„Bár nyugtalanítóak a fejlemények, nem hiszem, hogy átfogó katonai akcióra szánná el magát Oroszország, amely sem politikai, sem gazdasági értelemben nincs a legjobb állapotban” – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán.

Szerinte ugyanakkor Putyin az utóbbi években nem mindig a legracionálisabb döntéseket hozza, úgyhogy kizárni sem lehet valamilyen akció lehetőségét. Ezúttal mégis inkább a a feszültség folyamatos fönntartása lehet a cél. Ez bizonyos értelemben lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy a hazai közvélemény egy részének figyelmét elterelje az belső gondokról.

A szakértő megjegyezte, hogy az előző év 3,5 százalékos GDP visszaeséssel zárult Oroszországban, ami ugyan nem drámai ahhoz képest, amire az év elején számítottak, de újra olyan helyzetet teremt, hogy jóléti intézkedésekkel nem fog tudni társadalmi támogatást erősíteni az orosz állam.

Idén lesz nyolcadik éve, hogy évről-évre csökken a lakosság reáljövedelme. Bár az év elejétől szivárognak ki hírek az elnöki adminisztrációból, hogy Putyin egy 500-550 milliárd rubeles jóléti csomagot készül bejelenteni, ám ez egyelőre elmaradt.

„Csak reménykedni lehet, hogy a józanság felülkerekedik, és semmilyen kockázatos akcióra nem  szánják el magukat” – fogalmazott a szakértő.

 (Kiemelt képünk illusztráció I Donyecki Népköztársaság miliciájához tartozó páncélozott harcjármű egy Gorlivka közelében megtartott hadgyakorlaton. 2020. Január 28-án. Fotó: EPA/DAVE MUSTAINE)