Putyin nem fog örülni, már Kínára se számíthat

Kína 25,6 millió tonna kőolajat importált Oroszországból az idei első négy hónapban, 7,4 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban, ugyanakkor a vásárolt energiahordozóért 40 százalékkal többet, 17,11 milliárd dollárt fizetett – derül ki a kínai vámhivatal adataiból.

2022. május 20., 09:38

Szerző:

Oroszország Kína második legnagyobb olajszállítója. Az első helyen Szaúd-Arábia állt, amely április végéig 30,39 millió tonnát adott el Kínának idén, 3,5 százalékkal többet a tavalyi első négyhavinál és 69,2 százalékkal magasabb áron, 20,85 milliárd dollárért.

Kína harmadik legnagyobb szállítója Irak volt (18,84 millió tonna, 12,2 milliárd dollár), majd Omán következett (14,98 millió tonna, 9,91 milliárd dollár) és Kuvait (12,41 millió tonna, 8,53 milliárd dollár).

Áprilisban Oroszország 6,55 millió tonna kőolajat szállított Kínába 4,79 milliárd dollárért, márciushoz képest a mennyiség 4 százalékkal, az érték 59 százalékkal emelkedett.

A Kínába irányuló orosz olajexport 79,64 millió tonna volt tavaly, 4,5 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, miközben az olajszámla 45,5 százalékkal, 40,29 milliárd dollárra nőtt.

(Kiemelt képünk: Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen a háromnapos hivatalos látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai államfő (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök két kínai óriáspanda átadásán a moszkvai állatkertben 2019. június 5-én. Kína a két óriáspandát 15 évre adja kölcsönbe az állatkertnek. MTI/EPA/Szputnyik/Alekszandr Vilf)

A Duma alsóháza hivatalosan is olyan törvénymódosítást tárgyal, ami az orosz gazdasági élet szereplőit kötelezné a hadsereg ellátására való átállásra az ukrajnai hadműveletek támogatásához.