Putyin és a kínai elnök együttműködési megállapodást írtak alá, majd azt mondták: a Nyugat és Kijev nem állnak készen a békére
A Kína által javasolt béketerv alapját képezheti az ukrajnai helyzet megoldásának – jelentette ki Vlagyimir Putyin, miután kedden a Kremlben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt.
„Úgy véljük, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van Oroszország megközelítésével, és alapul szolgálhat a békés rendezéshez, amikor a Nyugat és Kijev készen áll majd erre” –mondta az Vladimir Putyin. „Azonban egyelőre nem tapasztaltunk ilyen készséget részükről” – tette hozzá.
Hszi azt hangoztatta, hogy hazája objektív és elfogulatlan álláspontot képvisel az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és aktívan közreműködik a megbékélést és a rendezési tárgyalások újrafelvételét célzó erőfeszítésekben. Mint mondta, Kína az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei szerint jár el, a béke és a párbeszéd híve, és szilárdan a történelem helyes oldalán áll.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be. Az orosz elnök arra a hírre reagált, amely szerint Nagy-Britannia szegényített uránt tartalmazó lőszert tervez szállítani Ukrajnának.
Szorosabbra fűzték a kapcsolataikat
Putyin egyébként eredményesnek és építő jellegűnek nevezte a csúcstalálkozót, és úgy értékelte, hogy a kapcsolatok a valaha volt legmagasabb szintet érték el. Mint mondta, a legtöbb nemzetközi kérdésben az orosz és a kínai álláspont közel áll egymáshoz vagy egybeesik.
Bejelentette, hogy a Mongólián átvezető, tervezett Szibéria Ereje-2 gázvezetékkel kapcsolatban minden megállapodás megszületett, hogy bővülni fognak a Kínába irányuló orosz LNG-szállítások, és hogy Moszkva kész növelni az olajszállításokat is. Mint mondta, orosz vállalatok képesek kielégíteni Kína növekvő energiaigényét. Előrejelezte a Kínába irányuló orosz hús- és gabonaexport jelentős növekedését.
Az orosz elnök elmondta, hogy Kína Oroszország vezető partnerévé vált a Távol-Kelet gazdasági fejlődésében és hogy a két ország kész közös munkaszervezetet létrehozni az északi hajózási útvonal fejlesztésére. Közölte, hogy Moszkva támogatja egy, a Sanghaji Együttműködési Szervezeten belül létrehozandó sportszervezet létrehozására irányuló munkát.
Úgy vélekedett, hogy Moszkva és Peking világelsővé válhat az informatika, a hálózatbiztonság és a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Kifejezte Moszkva készségét a kínai vállalkozások támogatására az Oroszországból kivonult vállalkozások helyettesítésében.
Hosszútávú együttműködést terveznek
Hszi a tárgyalásokat őszintének és barátságosnak, a kétoldalú kapcsolatokat pedig létfontosságúak minősítette a korszerű világrend szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a fellendült kétoldalú kereskedelem lendületet ad a társadalmi-gazdasági fejlődésnek.
Kína elnöke kiemelten szólt arról, hogy Kína és Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként síkraszáll a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak fenntartása mellett és konstruktív erőt fog kifejteni a többpólusú világ érdekében. Hszi Csin-ping szerint a két ország átfogó tervezést vezet be a kereskedelemben, beleértve az informatikai és nyersanyagkereskedelmet is.
Nyilatkozatban fogadták el a 2030-ig tartó gazdasági együttműködés alapelveit.
Ezek magukban foglalják a kereskedelmi forgalom növelését és szerkezetének optimalizálását, az e-kereskedelem és az innovatív eszközök fejlesztését, a beruházások támogatását, az összekapcsolt logisztikai rendszer kialakítását, valamint az együttműködés erősítését egyebek között a pénzügyek, az energetika, a nyersanyag-ellátás, a technológia és az innováció, valamint mezőgazdaság területén.