Posta és politika

A minap meglepve olvastuk a szerkesztőségnek a német fővárosban feladott postai küldemény bélyegzőjén, az összeg mellett: „Berlin nemet mond az idegenellenességnek és az erőszaknak.” Politika a postán? A szocdem többségű városvezetés propagandája? Gondolná a maga viszonyaihoz hozott magyar. A németeknél történetesen valamennyi politikai párt által támogatott döntésről van szó, a felirat használata a hivatalos küldeményeknél kötelező. S az ötletes akció csak egy a sok közül, amelyekkel fellépnek a faji előítéletek és következményeik ellen.

2012. október 16., 11:38

Amint az illetékesektől megtudtuk, Berlin képviselőháza korábban egyhangúan döntött amellett, hogy minden, fővárosi hivatal, intézmény által feladott postai küldeményen kötelezően ott kell lennie ennek a feliratnak. Ami napi száz-százötvenezer küldeményt jelent. Azok eljutnak a helyi címzetteken kívül az ország minden részébe, s amint tapasztalhattuk, külföldre is. A főváros-tartomány képviselőházában hagyományosan a két legnagyobb párté a többség: az SPD legutóbb jó 28, a CDU 23 százalékot kapott. Az ő képviselőikhez hasonlóan támogatták a határozatot a Zöldek és a Balpárt is.

A szenátus – Berlin kormánya – egyébként (tekintettel a rasszista jelenségekre) már csaknem két évtizeddel ezelőtt különbizottságot állított fel az erőszak elleni küzdelemre, bekapcsolva az iskolaügyi, a belügyi, az igazságügyi, a munkaügyi, az ifjúsági és a nőkkel foglalkozó hivatalokat. „Demokrácia –sokszínűség tisztelet” címmel készült stratégia a szélsőjobboldali jelenségek, a rasszizmus, az antiszemitizmus elleni fellépésre a fővárosban, ahol tízezrével élnek török, afrikai, ázsiai bevándorlók s ahol az ország legnagyobb zsidó közössége is található. A hivatalosan deklarált cé: Berlinben minden ember, függetlenül származásától, vallásától, kinézetétől, szexuális irányultságától, félelemtől, megkülönböztetéstől mentesen vehessen részt a közéletben.

A kiemeltnek nyilvánított program nem maradt meg a jelszavak szintjén. Jelentős költségvetést rendeltek hozzá, konkrét programokkal. Néhány példa a több, mint negyvenből: pontokat állítottak fel, ahol szakemberek adnak tanácsot civilszervezeteknek, hogyan, milyen módszerekkel szoríthatók vissza a szélsőjobb megnyilvánulásai – más állomásokon segítséget nyújtanak az erőszakos cselekmények áldozatainak. „Iskola rasszizmus nélkül” indult széles körű program városszerte és működik az Anne Frank Központ, ahol a fiatalokkal ismertetik meg a náci korszak bűneit. Létrehozták a megkülönböztetés elleni hálózatot, a különböző civil szerveződések összefogására, a főváros labdarúgó szövetségével együttműködve külön program szolgálja a faji megkülönböztetés elleni küzdelmet a sportpályákon. S ha netán valaki minderről mitsem tudna: ha legközelebb értesítést kap valamely ügyben az önkormányzattól, szemébe ötlik a postai bélyegző.