Osztrák örökzöld: a zöldhatár
Tíz hétre szánták, 21 év lett belőle. Mostanáig, mert egyelőre szó sincs arról, hogy megszüntetnék az osztrák hadsereg őrjárat szolgálatát Ausztria déli és keleti határán. A téma ráadásul szinte állandóan jelen van az osztrák belpolitikában. Most éppen a május 30-i burgenlandi tartományi választás miatt került a figyelem középpontjába.
A számok jócskán eltérnek egymástól, azt azonban senki nem vitatja, hogy a katonaság kisegítő szolgálata sokba kerül. A számvevőszék 22 millió euróra teszi az éves költséget, a Norbert Darabos, szociáldemokrata védelmi miniszter viszont „csak” 12 millióról beszél. Ő emellett kifejezetten eredményesnek tartja a vállalkozást, annak ellenére, hogy a schengeni bővítés óta a határőrizet kevéssé indokolt. Korábban, az 1990-es bevezetés után indokolt volt a segítségnyújtás a határőrségnek az illegális bevándorlás megakadályozásában, s ezt számok is alátámasztották. A kilencvenes évek elején 40 ezernél is több engedély nélkül Ausztriába igyekvő menekültet fogtak el évente. Később ez a szám jócskán csökkent.
Amióta Schengen-ország nem ér véget Ausztriánál, a katonai járőrszolgálatot kissé visszavonták a földrajzi határtól, s a feladat súlypontja is megváltozott. Most inkább a határ közeli településeken a bűncselekmények megelőzése, s lakosság megnyugtatása a cél. Az osztrákok ugyanis attól tartanak, hogy a határ átjárhatósága egyre több kelet-európai bűnözőt vonz a gazdagabb Ausztriába. Burgenlandnak 357 kilométeres közös határszakasza van Magyarországgal és 113 kilométeres Szlovákiával.
A statisztika ismeretében Norbert Darabos éppen ezért tartja eredményesnek a határ menti kisegítő katonai szolgálatot. A legutóbbi adatok szerint ugyan is a bűnelkövetések aránya továbbra is alacsony, s ez – érvel a miniszter – semmi egyébnek nem köszönhető, mint a hadsereg jelenlétének.
Több rendőrt!
Más véleményen van Burgenland tartományfőnöke, a szociáldemokrata Hans Niessl, aki nem éppen ok nélkül abszolút többségének megőrzését várja a május 30-i tartományi választástól. Ő a rendőrség erősítésétől várna nagyobb biztonságot, illetve biztonságérzetet. Legalább 300 rendőrrel többre lenne szükség – állítja, s ez a követelése nem csak a választási kampánynak szól. Korábbi hason ló javaslatai visszapattantak a szövetségi belügyminisztériumról, mégpedig költség okokból.
Ugyanilyen érvekre hivatkoznak, akik a hadsereg szolgálatát ellenzik. Tavaly a határon folyamatosan őrjáratot teljesítő 7-800 katona összesen 19 határsértőt fülelt le. Mivel intézkedési joguk nincs, csupán megfigyelőként lehetnek jelen, rendellenesség esetén legfeljebb jelentést küldhetnek a rendőrségnek bűncselekményre utaló eseményekről. A 11 ezernél valamivel több jelentés alapján indult nyomozás mindössze 70 esetben vezetett feljelentéshez, lopásért, betörését, garázdaságért, ami 0, 53 százalékos találati arány. A katonaság észrevételei alapján a rendőrségnek alig 23 gyanúsítottat sikerült megtalálnia.
Az alkotmányjogászok kétlik, hogy a katonai őrjárat a keleti – magyar és szlovák – határ mentén törvényes lenne. A számvevőszék még egy kifogást emelt: a katonai kisegítő szolgálatra beosztott újoncok elmulasztják az alapkiképzés utolsó, tízhetes szakaszát, lévén ezt az időt a határ mentén töltik.
A hadsereg kisegítő szolgálatának meghosszabbításáról csak ősszel kellene dönteni. A téma most a burgenlandi tartományi választás miatt került reflektorfénybe.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon
